Vadvilág2
Vadvilág1, Állatvilág - állatok országa cím folytatása
MADARAK ÉGEN – FÁKON – FÖLDÖN – VÍZEN
Ég–fák–föld–vizek madarai közül hazánkban összesen 403 faj áll kiemelt természetvédelmi oltalom alatt:
44 faj az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős faj 25.000 Ft/egyed,
264 faj védett 25.000 Ft/egyed vagy 50.000 Ft/egyed,
95 faj pedig fokozottan védett 100.000 Ft/egyed, 250.000 Ft/egyed, 500.000 Ft/egyed vagy 1.000.000 Ft/egyed természetvédelmi értékkel.
Országunkban 35 nappali ragadozó madárfajról számol be a szakirodalom, ennek csaknem fele rendszeres fészkelő. Ilyen fészkelő például a héja, a barna rétihéja és a karvaly (lásd fotó: Zámbóné Miskolczi Tímea), a barna kánya és az egerészölyv, a parlagi sas, a rétisas és a szirti sas, a kerecsensólyom és a kabasólyom, a kék vércse és a vörös vércse stb.
Általában éjszakai ragadozók a bagolyalakúak. Hazánkban 12 fajuk él vagy mutatkozik alkalmilag mint vendég. Előbbiekre példa a gyöngybagoly, az uhu, a réti fülesbagoly, az erdei fülesbagoly, a macskabagoly és a kuvik, utóbbiakra a törpekuvik.
Valamennyi ragadozó madarunk védett vagy (többségük) fokozottan védett, 25.000 Ft/egyed értéktől 1.000.000 Ft/egyed értékig. Utóbbi legmagasabb természetvédelmi értékű a békászó sas, a kerecsensólyom, a kígyászölyv, a parlagi sas és a rétisas. 500.000 Ft/egyed értékű például a barna kánya, a vörös kánya, a fehérkarmú vércse, a fekete sas, a halászsas, a vándorsólyom, az uhu stb.
A nappali és az éjszakai ragadozó madarakon túl igen nagy számban vannak magas természetvédelmi értékű más őshonos kiemelt természetvédelmi oltalom alatt álló madaraink is.
1.000.000 Ft/egyed természetvédelmi értéke van összesen 11 madárfajnak, az említett ragadozó madarakon kívül a legnehezebb testű repülő madárnak: a túzoknak, továbbá a csíkosfejű nádiposzátának, a kis liliknek, a széki lilének, a vékonycsőrű pólingnak és a vörösnyakú lúdnak.
500.000 Ft/egyed természetvédelmi értékű összesen 35 madárfaj, számos fent említett ragadozómadár mellett többek között a cigányréce, a császármadár, a fekete gólya, a kövirigó, a szalakóta, a vízirigó stb.
A képen látható hegyi fakusz védett madarunk, természetvédelmi értéke 25.000 Ft/egyed, fotó: Zámbóné Miskolczi Tímea. A másik fakuszfaj a rövidkarmú fakusz, a fakuszfajok „párja” pedig a csuszka, ellenkezű haladási iránnyal a fatörzsön, melyek szintén védettek.
HÜLLŐK ÉS KÉTÉLTŰEK
Sajátos vadvilág a hüllők és a kétéltűek világa, valamennyi honos fajuk kiemelt természetvédelmi oltalom alatt áll, védett vagy fokozottan védett.
Hüllők
Hüllők (csúszómászók) a gyíkok, a siklók, a teknősök és a viperák. A hazai 15 vadon élő faj közül a parlagi vipera (hazai síkvidéki alfaja a rákosi vipera) 1.000.000 Ft/egyed, a haragos sikló 500.000 Ft/egyed, a pannon gyík (magyar gyík) és a keresztes vipera 250.000 Ft/egyed, az elevenszülő gyík pedig 100.000 Ft/egyed természetvédelmi értékkel fokozottan védett, 10 faj pedig védett 25.000 Ft/egyed vagy 50.000 Ft/egyed természetvédelmi értékkel.
A siklófélék, a viperafélék és a kígyófélék együtt a kígyók. Mérgeskígyóink a keresztes vipera és a parlagi (rákosi) vipera. A képen erdei sikló látható, amely védett kígyófaj, természetvédelmi értéke 50.000 Ft/egyed, fotó: Zámbóné Miskolczi Tímea.
Kétéltűek
Kétéltűek a békák, a gőték, a szalamandrák, az unkák és a varangyok. A hazai 18 vadon élő faj közül az alpesi gőte 100.000 Ft/egyed természetvédelmi értékkel fokozottan védett, 17 faj pedig védett 10.000 Ft/egyed vagy 50.000 Ft/egyed természetvédelmi értékkel. A kép barna varangy fiatal egyedét mutatja, védett faj, természetvédelmi értéke 10.000 Ft/egyed, fotó: Zámbóné Miskolczi Tímea.
A RÁKOK
A Vadvilág 1 menüpont alatt már tárgyalt rovarvilághoz hasonlóan az ízeltlábúak törzsébe tartoznak a rákfajok is, de didaktikai szempontból, élőhelyük, különlegességeik (légzés, mozgás) és inváziós problémák miatt is a Kétéltűek és a Vizek élővilága címek közötti helyen külön cím alatt említhető a rákok osztálya.
Országunkban három őshonos rákfajunk védett 50.000 Ft/egyed természetvédelmi értékkel: a nemes folyami rák, a kecskerák és a kövi rák. Mindhárom faj a folyamirákok családjába tartozik.
A fenti képen a kecskerák látható, fotó: Sallai Zoltán.
Sajnos egyre több az őshonos rákokat veszélyeztető idegenhonos inváziós rákfaj, többek között akvaristák tevékenységének és más problémáknak köszönhetően. Ilyenek például a cifrarák, a vörös mocsárrák, a kaliforniai vörösrák, a szűznemző (partenogenézissel szaporodó) márványrák, az amerikai jelzőrák és további fajok.
Az alábbi kép a cifrarák inváziós fajt szemlélteti, fotó: Potyó Imre.
Megjegyzés
A rák szó szláv eredetű. A rák mint betegség és a rák mint állatnév azonossága számos nyelvre jellemző, de az eltérő megnevezések ugyanúgy előfordulnak. Az azonos megnevezés oka, hogy a rosszindulatú daganat alakja hasonlóságot mutat az állat felépítésével.
ÁLKÉRÉSZEK, KÉRÉSZEK – TISZAVIRÁG, DUNAVIRÁG
Ugyancsak az ízeltlábúak törzsébe tartoznak, de a vizek élővilága címhez közeledve tárgyalhatók az álkérészek és a kérészek. Az álkérészek közül egy faj fokozottan védett, nyolc faj védett, a kérészek közül szintén egy faj fokozottan védett, tíz faj védett. Utóbbiak egyik faja a tiszavirág, ami egy rövid életű védett kérészfaj 10.000 Ft/egyed természetvédelmi értékkel, és Hungaricum (lásd fotó: Sallai Zoltán). Látványos rajzásának, a tiszavirágzásnak az ideje rendszerint június eleje. A dunavirág a tiszavirágnál kisebb kérész augusztusvégi rajzással az esti órákban.
VIZEK ÉLŐVILÁGA
A vizek élővilágának meghatározó élőlényei a halak. Különböző adatok vannak arra, hogy hány halfaj él a hazai vizekben. 85 faj valószínűsíthető, amelyek közül 31 hal és 2 körszájú kiemelt természetvédelmi oltalom alatt áll, 24 faj védett, 7 faj, köztük 2 körszájúfaj fokozottan védett. A védettek közül 5.000 Ft/egyed értékkel 6 halfaj, 10.000 Ft/egyed értékkel 12 halfaj, 50.000 Ft/egyed értékkel 6 halfaj, a fokozottan védettek közül 100.000 Ft/egyed értékkel 6 halfaj és 1 körszájúfaj, 250.000 Ft/egyed értékkel pedig 1 halfaj és 1 körszájúfaj rendelkezik. Legmagasabb természetvédelmi értékű 250.000 Ft/egyed értékkel a fokozottan védett lápi póc és a tiszai ingola.
27 nem védett őshonos halfajunk van, amelyek közül a vonatkozó miniszteri rendelet, a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet 9. melléklete 15 faj kifogására fajlagos tilalmi időket (lásd az alábbi szemléltető táblázatot az év hónapjai szerint), továbbá 12 fajra mennyiségi és 16 fajra méretkorlátozásokat ír elő. Három nem védett őshonos fajunk nem fogható, 4 faj közösségi jelentőségű, 4 faj veszélyeztetett. Vizeinkben rendszeresen 23 idegenhonos halfaj él, melyek közül 7 faj inváziós.
Hazánkban közel 170.000 hektár állóvízterület van, ami az ország területének 2 %-a, és amelyből csaknem 60.000 hektár a Balaton. Vízfolyásaink összes hossza meghaladja az 52.000 km-t.
ÖZÖN ÉS BEHURCOLÁS
A növényvilág esetében az inváziós növények, köztük az özönnövények jelentős problémákat okoznak. Számtalan ilyen növény van a moszatpáfrányoktól az ürömlevelű parlagfűn keresztül a fehér akácig. Erről szól Csiszár Ágnes szerkesztésében 2012-ben megjelent Inváziós növényfajok Magyarországon című szakkönyv. Az egykori Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) Természetvédelmi Hivatalának tanulmánykötetei sorozatának 9. (2004) és 10. (2006) számaként jelentek meg a Biológiai inváziók Magyarországon - özönnövények I - II. című könyvek összesen 820 oldal terjedelemben.
Feltétlenül említést érdemel, hogy a kedvtelésből tartott idegenhonos hobbiállatok vagy behurcolt állatok (pl. ékszerteknős, díszhalak, madarak, rágcsálók, ízeltlábúak, puhatestűek, rákok stb.) szabadon engedése – elmenekülése, avagy behurcolása okozhat és okozott is az utóbbi évtizedekben problémát azzal, hogy azok szaporodva invázióssá válnak.
Az inváziós fajok problémáját hivatottak szabályozni az alábbi törvény és kormányrendeletek:
1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről,
41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról.
408/2016. (XII. 13.) Korm. rendelet az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről.
2019. augusztus © Dr. Temesi Géza
