Halgazdálkodás
HALGAZDÁLKODÁS, HALÁSZAT, HORGÁSZAT
(törvényi és végrehajtási jogi szabályozások a közelmúltban)
A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvényt (a továbbiakban Hhtv.) új törvény, a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban Hhvtv.) váltotta fel a halgazdálkodás – halászat – horgászat törvényi szintű szabályozásában. A Hhvtv. a Hhtv.-vel összevetve – alapvető változások mellett – nagyobb hangsúlyt fektet a horgászatra, valamint a halak, a halállományok és a halak élőhelyének védelmére. A törvény végrehajtási rendelete a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet (a továbbiakban vhr.). Mindkét új jogszabály lényeges fejlődést mutat a halgazdálkodással összefüggő fogalmak és meghatározásuk terén.
A Hhvtv. több alapvető jogi változást hozott a halgazdálkodás terén.
Halgazdálkodási jog
Az egyik változás, hogy a meder tulajdonjogához kötött korábbi halászati jogot alapvetően állami, illetve meghatározott esetekben önkormányzati halgazdálkodási jog váltotta fel.
A halgazdálkodási jog, mint vagyoni értékű jog a halgazdálkodási vízterületeken ugyanis általában az államot illeti meg, és e jogokat az állam nevében a miniszter gyakorolja. A halgazdálkodási jog a Hhvtv. alapján
– haszonbérbe vagy
– vagyonkezelésbe adható.
A halgazdálkodási jog akkor illeti meg az önkormányzatot, ha az ingatlan, amelyen a halgazdálkodási vízterület fekszik, a folyó mentett oldalán helyezkedik el, és az önkormányzat többségi tulajdonában áll.
A halgazdálkodási jog jogosultja (halgazdálkodásra jogosult):
– a halgazdálkodási jog haszonbérbe adása esetén
a haszonbérlő,
– a halgazdálkodási jog vagyonkezelésbe adása esetén
a vagyonkezelő,
– érvényes haszonbérleti vagy vagyonkezelési szerződés hiányában
az állam,
– földtulajdonosi haszonbérletben álló halgazdálkodási jog alhaszonbérbe adásnál az alhaszonbérlő.
A halgazdálkodásra jogosult a halgazdálkodási tevékenységet maga köteles végezni.
Az államot megillető halgazdálkodási jog a következő módokon engedhető át:
1) különleges rendeltetésű halgazdálkodási vízterületek esetén
vagyonkezelési szerződéssel (határozott időtartamra, 5 – 15 évre):
– költségvetési szerv részére,
– 100 %-os állami tulajdonú gazdálkodó szervezet részére alapfeladata teljesítése érdekében;
2) haszonbérleti szerződéssel (nyilvános pályázat útján, határozott időtartamra, 5 – 15 évre, az állam nevében a miniszter köti meg):
– természetes személy, jogi személy, gazdálkodó szervezet részére, haszonbérleti díjért.
Nem vonatkozik a nyilvános pályázat a halgazdálkodási vízterület fekvése szerinti ingatlan 1/1 tulajdonú hányadú tulajdonosára, aki igényelheti a halgazdálkodási jog haszonbérleti jogát (földtulajdonosi haszonbérlet). A halgazdálkodási vízterület medrének 50 %-ot meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostársát pedig előhaszonbérleti jog illeti meg.
Halfogásra jogosító okmányok
Változásokat hozott a Hhvtv. a halfogásra jogosító okmányok terén is, amelyeket a következőkben foglalok össze (részleteiben lásd vhr.!).
A kereskedelmi, és ökológiai célú szelektív halászat halfogásra jogosító okmányai:
– halászati engedély,
– fogási tanúsítvány nyomtatványtömb,
– halász fogási napló.
A rekreációs célú halászat halfogásra jogosító okmányai:
– állami halászjegy,
– területi jegy,
– halász fogási napló.
A horgászat halfogásra jogosító okmányai:
– állami horgászjegy vagy turista állami horgászjegy,
– területi jegy (rekreációs célú horgászathoz),
– horgász fogási napló,
+ védett természeti területen természetvédelmi hatósági engedély is szükséges [lásd Tvt. 38. § (1) bek. h) pont].
Megjegyzés: természetes vizeinken megszűnik a kereskedelmi célú (nagyüzemi) halászat, 2016-ra már nem adható ki kereskedelmi célú halászati engedély.
Halgazdálkodási igazgatás, halászati őrzés
A halgazdálkodási igazgatási feladatokat a Földművelésügyi Minisztérium (FM) állami földekért felelős helyettes államtitkárának irányítása alá tartozó Horgászati és Halgazdálkodási Főosztály, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Földművelésügyi Igazgatósága (másodfokú halgazdálkodási hatóság), valamint a megyei kormányhivatalok (első fokú halgazdálkodási hatóságok) látják el.
A halászati őrzést a halászati őrök, valamint a halászati őrzéssel is megbízott mezőőrök mellett társadalmi halőrök segíthetik. A halászati őrök feladatait, intézkedési jogosultságait a Hhvtv. és a 2012. évi CXX. törvény (rendészeti törvény) határozza meg.
Halgazdálkodási adatok
Hazánkban a természetes vizekben 85 halfaj (hal és körszájú) él, ebből
– 33 faj (31 halfaj és 2 körszájú) áll természetvédelmi oltalom alatt: 24 faj védett, 9 faj fokozottan védett;
– 27 faj őshonos [ebből 3 faj nem fogható, 16 fajra tilalmi idő és/vagy korlátozás van: 15 fajra tilalmi időt, 15 fajra méretkorlátozást (kifogható legkisebb méret), 12 fajra pedig mennyiségi korlátozást ír elő a vhr.];
– 23 faj idegenhonos (ebből 7 inváziós és 6 spontán jövevényfaj).
Részleteiben lásd vhr.!
Tekintsünk vissza a mennyiségi adatokba! A hatályos törvényi szabályozás előtti, 2012. évi kerekített adatok szerint természetes vizeink és víztározóink területe meghaladja a 141 ezer ha-t, az éves bruttó halzsákmány 6.700 tonna, az étkezési halzsákmány pedig 6.300 tonna. Az üzemelő halastavak területe 26 ezer ha, az étkezési éves (tógazdasági) haltermelésük mintegy 13.000 tonna. Országosan 140 ezer ha vízterületen lehet horgászni, a 315 ezer horgász éves halfogása a horgászattal közel 4.700 tonna (ponty, süllő, csuka, harcsa, amur, angolna, márna, kecsege, pisztráng stb.), ami a fenti bruttó természetesvízi halzsákmányból 70 %-ot jelent. Legkedveltebb hal a ponty, az évi összes halzsákmány 70 %-át teszi ki.
Halaink még több védelmet érdemelnek!
2015 © Dr. Temesi Géza
