HAZAI TERMÉSZETVÉDELEM

Hova halad a világ?

Még gazdag a vadon élő élővilág: a növények, a gombák és az állatok országa. Fajok pusztulnak ki, de új fajokat is fedeznek fel. Szövevényesek a táplálékláncolatok a térbeni táplálékhálózatban. Biológiai sokféleség kontra biológiai inváziók: özönnövények, invázió és behurcolás. Ipari technika, nagyüzemi agrármonokultúrák és internetfelhőzet. Felmelegedés és klímaváltozás. Népességszaporodás és globalizáció. Gyarmatosítástól a migrációig. Háború és béke. Spanyolnáthától a COVID-19 koronavírusig. A szemetes - hulladékos országok közé tartozik hazánk is. Gyenge környezet- és természetvédelem az államigazgatásban - hazai jelvényünk is kopott…, és lehetne folytatni a tömör mondatokat. Hova vezetnek e gondolatébresztő fogalmak és mondatsorok, hova halad a mi világunk?

Társasági felvetések 2020 nyarán

֍

Alkotmánybírósági határozat

2020. július 6-án a Magyar Közlöny 162. számában jelent meg a 14/2020. (VII. 6.) AB határozat a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, valamint az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről. Lásd a 2020. június 15-én megjelent hír-újságot és az AB határozatot!

http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK20162.pdf

2020. július 7.

 ֍

Évtizedünk védetté nyilvánításai

2011-2020 közötti évtizedünkben összesen 286 fajt nyilvánított védetté, 50 védett fajt pedig fokozottan védetté a természetvédelemért felelős miniszter a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelettel.

2012-ben 249 fajt védetté és 50 védett fajt fokozottan védetté nyilvánított a rendelet: ˗ 48 zárvatermőfaj, 187 ízeltlábúfaj, 13 madárfaj és 1 emlősfaj védetté nyilvánítása, 3 védett zárvatermőfaj, 24 védett ízeltlábúfaj, 13 védett madárfaj, 4 védett emlősfaj, 2 védett halfaj, 2 védett hüllőfaj, 1 védett puhatestűfaj és 1 védett kétéltűfaj fokozottan védetté nyilvánítása történt meg.

2013-ban 33 gombafaj (bazidiumos gombák és tömlős gombák), majd 2015-ben még 4 ízeltlábúfaj nyert védett státuszt.

A védetté nyilvánításokat a természet és védelmének szükségszerűsége diktálja, e tekintetben eredményesnek mondható az évtized első fele. A számok mögött fajok veszélyeztetettségei vannak, a védettség a faj és egyedének kiemelt oltalmát biztosítja. A következő évtized elején újra meg kellene vizsgálni országunk vadon élő növény- és állatvilágának helyzetét, különös tekintettel az ízeltlábúakra, és beleértve az egyes helyeken túlszaporodott károsító védett fajok problémáját is.

2020. június 27. – Dr. Temesi Géza

֍

AB határozat az erdőtörvényről

Az Alkotmánybíróság II/201/2019. ügyszámmal utólagos normakontroll eredményeként 2020. június 15-én kelt határozatában megállapította, hogy az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 2017. évi módosításának számos eleme alaptörvény-ellenes. Az Alkotmánybíróság e rendelkezéseket megsemmisítette. Alapvetően a Natura 2000 területek természetvédelmét, a védett természeti és a Natura 2000 területeken levő erdőrészletek rendeltetését és a tarvágásos üzemmódot érintik a határozatban foglaltak.

2020. június 15.

֍

Az OTT második kiadványa

2020 májusában jelent meg az Országos Természetőr Társaság által támogatott kiadásban a Természetvédelmi jogszabályok és jogsértések c. kiskönyv 40 oldal terjedelemben, hét fejezettel, 2 didaktikai ábrával, valamint számos természetfotóval és más illusztrációval, dr. Temesi Géza szerző szerkesztésében. Az I. fejezet természetvédelmi alapismereteket foglal össze, a II. fejezet pedig a főbb hatályos természetvédelmi jogszabályok jegyzékét tartalmazza. A III. fejezet a természetvédelemmel összefüggő jogsértéseket általánosságban közelíti meg, majd további négy fejezet jellemzően gyakori jogsértéseket mutat be. A IV. fejezet az illegális hulladék-elhelyezést és a szemetelést, az V. fejezet a különböző lopásokat, a VI. fejezet a természeti tűz okozását, a VII. fejezet pedig a természetben folytatott motorozást és kerékpározást részletezi. Az A5 formátumú színes kiskönyv a szakemberek és a természet védelme iránt érdeklődők számára egyaránt hasznos publikáció, amely az Országos Természetőr Társaság weboldalán és nyomtatott formában egyaránt megjelent.

Temesi Géza (2020): Természetvédelmi jogszabályok és jogsértések. Ismeretterjesztési célú kiadvány. Országos Természetőr Társaság, Pécs, 40 pp.

2020. június 15. – Bejczy Kálmán Péter

֍

Klímavédelem

A Magyar Közlöny 137. számában június 9-én megjelent a 2020. évi XLIV. törvény a klímavédelemről, ami június 10-én hatályba is lépett. A klímatörvény alapján Magyarországnak 2050-re el kell érnie a teljes klímasemlegességet, vagyis egyensúlyba kell kerülnie az üvegházhatású gázok hazai kibocsátásának, valamint elnyelésének.

Folytatódik az Országfásítási Program, továbbá cél az ország erdősültségének növelése a jelenlegi 21 %-ról 2030-ra 27 %-ra.

Törvénymódosítások alapján és más jogszabályi változások eredményeként 2021. január 1-jétől tilos lesz az avar és a kerti hulladék égetése. Remélhetőleg ezzel nem fog fokozódni az illegális hulladéklerakás a vonatkozó jogszabályok és az ellenőrzés további szigorodása miatt.

2020. június 12. 

֍

Környezetvédelmi világnap

1972. június 5-én kezdődött az ENSZ „Ember és bioszféra” című környezetvédelmi világkonferenciája Stockholmban, ahol ezt a konferencia-kezdőnapi dátumot környezetvédelmi világnappá nyilvánították. 1974 óta minden évben más ország rendezi a világnapot, amely évente változó környezetvédelmi központú kérdéssel foglalkozik.

Az idén Dél-Amerikában Kolumbia a konferencia házigazdája, amelynek fő témája az egészséges és fajokban gazdag természeti környezet védelmének az emberiség számára alapvető fontosságú kérdése. A természet, az ökoszisztémák biológiai sokfélesége és fajgazdagsága az egyik legalapvetőbb feltétel az egészséges emberi lét számára. Központi kérdés ezért a konferencián a biodiverzitás, ami lehetővé teszi a természet kiegyensúlyozott működését, és amelynek sérülése kihat az emberi egészségre és létre.

Az erdőírtások, az intenzív mezőgazdálkodás, a környezetszennyezés visszafordíthatatlan folyamatokat indít a globális felmelegedéssel, az élőhelyek csökkenésével és a természetben zajló gyorsuló fajvesztésekkel. Földünkön mintegy egymillió növény- és állatfajt fenyeget a kihalás. Az ember nem törődik megfelelően a természet pusztulásával és szennyezi a környezetét növekvő hulladéktermeléssel és széndioxid kibocsátással. A természeti csapások és a koronavírus világjárvány is ember és természet egymásrautaltságára hívja fel a figyelmet.

Fogynak a trópusi esőerdők a gazdag élővilágukkal. Kolumbiában hozták létre a világ legnagyobb trópusi esőerdőket magában foglaló védett természeti területet, a Chiribiquete (ejtsd: csiribikite) Nemzeti Természeti Parkot, amelynek nagysága országunk területének közel fele.

2020. június 5. – Dr. Temesi Géza

֍

Pünkösd

Pünkösdkor a népi hagyományok szerint a tavaszt, a természetet és a megújulást is ünnepeljük, nem csak a keresztény ünnepnapokat. A keresztény tanítások szerint Isten az emberre bízta a teremtett világot, ami nagy felelősségünk. A kereszténység és a természet kapcsolatával az ökoteológia foglalkozik, érdemes tanulmányozni. Földünk védelme az emberiség egyik legalapvetőbb és legösszetettebb kötelessége. Élő és élettelen természeti értékeink, a természet által elfoglalt területek őrzése, megóvása érdekében működik Társaságunk is internetes eszközeivel, civil oktató-nevelő és gyakorlati tevékenységével. Pünkösd egyik jelképe a rózsa; a képen a vadrózsa virága látható.

2020. május 31. – Dr. Temesi Géza

֍

Nemzeti parkok napja

Május 24. természetvédelmi jeles nap, ahogy az szerepel a www.termeszet-vedelme.hu weboldalunk Ökokultúra című menüpontja alatt is.

111 éve, 1909. május 24-én alakultak meg az első európai nemzeti parkok Svédországban – egyetlen napon kilenc (köztük az első az Abisko Nemzeti Park Lappföldön). Az esemény emlékére, az EUROPARC Szövetség kezdeményezésére, 1999 óta minden év május 24-én ünnepeljük az Európai nemzeti parkok napját.

A világ első nemzeti parkja a Yellostone Nemzeti Park (USA, 1872). Magyarország tíz nemzeti parkja közül időrendben első a Hortobágyi Nemzeti Park (1973), második a Kiskunsági Nemzeti Park (1974), harmadik a Bükki Nemzeti Park (1977). Információink szerint az ünnepnapra tekintettel a nemzeti park igazgatóságok (a vírusjárvány miatti korlátozások enyhülésével arányos) „ökotúra” programokkal várják a természetvédelem iránt érdeklődőket. Annál is fontosabb a hétvégi ünnepi emlékezés számunkra, mert május 22. a Biológiai sokféleség nemzetközi napja és egyben a Magyar természet napja.

2020. május 22. – Dr. Temesi Géza

֍

Hungarikumok

A nemzeti értékek, köztük a hungarikumok olyan megőrzendő és egyedülálló értékek, amelyek értelmezését az alábbi törvény állapítja meg, védelmét és gondozását pedig a kormányrendelet szabályozza:

2012. évi XXX. törvény a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról; 114/2016. (IV. 16.) Korm. rendelet a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról.

A Hungarikumok Gyűjteményében a kormányrendelettel megállapított nyolc szakterületenkénti kategória (szakkategóriák) közül a természetvédelmet közvetlenül elsősorban a következő három érinti, az alattuk nevesített konkrét hungarikumokkal (zárójelben a minősítés dátuma).

Agrár- és élelmiszergazdaság

Magyar akác* (2014. o5. 16.)

Kulturális örökség

Hollókő ófalu és környezete (2012. 10. 18.)

Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete (2012. 10. 18.)

Hortobágyi Nemzeti Park – a Puszta (2012. 10. 18.)

Természeti környezet

Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (2012. 10. 18.)

Kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra (2016. 06. 17.)

Tiszavirág és tiszavirágzás (2020. 05. 21.)

*Megjegyzés: a fehér akác a természetes állat- és növényvilágra veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok hazai tudományos alapú jegyzékében szereplő fafaj.

2020. május 22.– Dr. Temesi Géza

 ֍

Állatnévben szereplő növénynév és viszont

Közönséges gyújtoványfűt fotóztam néhányszor, majd találkoztam levélbogarával is, a gyújtoványfű-szegélyeslevelésszel (lásd Képgalériát és 2019. október 2-án közzétett hírt a HÍR-ÚJSÁGOK 3 menüpont alatt). Később az ezüstös boglárka lepke hím egyedét sikerült megörökítenem másik weboldalunk Képgalériájához. Nem sokvirágú boglárkán vagy salátaboglárkán tartózkodott, hanem épület harmadik emeleti ablakán (lepkét lásd www.termeszet-vedelme.hu Képgaléria).

Nem volt még szerencsém közvetlenül farkasalmalepkéhez sem, csak farkasalmához. A lepkenévben levő növénynévben állatnév van. Hasonló a nádi tücsökmadár, melynél madárnévben növényi jelző és rovarnév, vagy a tölgy-darázscincér, ahol rovarnévben növény- és más rovarcsoport neve szerepel. Számos lepkefaj és cincérfaj megnevezésében fordul elő előtagként növénynév, például  fenyőszender, tölgyszender, nyárfalepke, boglárkacincér, borókacincér, cser-tövisescincér, diófacincér, fenyőcincér, juhar-díszcincér, nyárfacincér, szilfacincér, tölgycincér stb.

Létezik fűzfapattanó bogár és bogáncsposzméh is, fügedarázs pedig állítólag előfordul pécsi házi kertek alatt a Mecsek-oldalon. Még a fakopáncs sem ritka látvány [öt (kopácsoló, doboló) fajunk van, a fehérhátú fakopáncs 250.000 Ft/egyed értékkel fokozottan védett!]. Van szőlőrigó és fenyőrigó, a mellékelt fotón pedig mogyorós pele látható. Különös a tiszavirág neve, ami  szárnyas rovar, kérészfaj.

Fordított helyzetet jelent állatnevek szereplése növények nevében, az állatról elnevezett növény, példaként: békakonty, csőrös nőszőfű, fecsketárnics,  keszegsaláta, kígyószisz, kosbor, légybangó, macskagyökér, madárcseresznye, madársóska,  medvehagyma, méhbangó, rókasás, vidrafű.., nagyon hosszú lenne a teljes felsorolás. Gombanevekben is szerepel állatnév, példa rá a csigagomba, a kígyógomba, vagy az őzlábgomba.

Szintén kapcsolódhat növénynévhez jelzőként másik növénynév, például borsóképű lednek,  mogyorós lednek, bükksás, virágos kőris, vagy állatnévhez előtagként másik állatnév, például bikapók, buckabagoly (lepke), csigaforgató (madár), kecskebéka, kecskerák, medvelepke, rókalepke, tücsökmadár. A vérfű-hangyaboglárka (lepke) nevének előtagját növénynév után másik állatnév követi, a boglárka pedig növénynév is.

Sajátos a bölömbika nevezéktani esete, a „bölömbölő bika” gémféle gázlómadár. Van madárfészek, más néven madárfészek-békakonty, ami viszont növény, kosborfaj (kosbor, azaz kost ingerlő). Ökörszem névvel létezik ökörszem (madár), ökörszemlepke (több faj is van) és (fűzlevelű) ökörszem (növényfaj). A zöld küllő és a hamvas küllő védett madár, viszont a homoki küllő fokozottan védett, a halványfoltú küllő védett hal. Az övesbagoly (több faj is van különböző jelzőkkel) lepke.

Az állatfaj- vagy a növényfaj-megnevezésekben növényre vagy állatra utalás többnyire a táplálkozással, az élőhellyel, a hatással vagy külső jeggyel függ össze. Lehetne hosszasan folytatni a sorokat a példákkal, de a cél csupán a nevezéktani figyelemfelhívás volt. Más nyelvekben hasonló a helyzet, beleértve a faji tudományos (latin) neveket is. 

 2020. május 21. – Dr. Temesi Géza

֍

Előzmény: https://termeszetor-tarsasag.hu/cikkek/hir-ujsagok--20-3/