Nagyvad
Nagyvad – túlszaporodott vadállomány
Sokjelentésű szavunk a vad, és lehet főnév, melléknév, illetve jelző (pl. vad = természetben élő állat; vadhús, vadvirág, vadember; vad azaz emberre veszélyes, félelmetes, fékezhetetlen, erőszakos stb.). A természetben, a vadon élő állatfajok közül a vadászható állatfajaink megnevezése a magyar vadászati szaknyelvben és jogban a vad, amely lehet apróvad és nagyvad. A vad állami tulajdon, és a jogszerű elejtéssel kerül a vadászatra jogosult tulajdonába. Nagyvad a gímszarvas, a dámszarvas (nem őshonos, inváziós faj), a vaddisznó, az őz, a muflon (nem őshonos, inváziós faj) és a szikaszarvas (nem őshonos). A nagyvadnak illetve apróvadnak minősülő vadászható állatfajokat és vadászati idényeiket a vadgazdálkodásért felelős miniszter (agrárminiszter) a természetvédelemért felelős miniszterrel (agrárminiszterrel) egyetértésben az 1996. évi LV. törvény (vadászati törvény) felhatalmazása alapján kiadott rendeletben állapítja meg. Az egyetértés a jelen kormányzati szervezetben a miniszterazonosság következtében magától értetődő, de nagyvad vonatkozásában egyébként sincs véleménykülönbség az agrár-, a vadászati és a természetvédelmi szakemberek között a fenntartott vadlétszám jelentős csökkentésének szükségességét illetően. Nincs viszont feltétlen véleményazonosság a nagyvad vadászati idényekben, és különösen az apróvad esetében, amire az egyik jellemző példa az erdei szalonka.
Országunkban a nagyvad jelentős mértékben túlszaporodott, egyes megítélések szerint az eltarthatónak közel kétszerese a nagyvadlétszám. A túlszaporodás okai a csúcsragadozó hiánya és a vadgazdálkodás különböző problémái. Csúcsragadozó hiányában ember általi vadállomány-szabályozás szükséges, aminek eszköze a vadászat, a vad jogszerű elejtése vagy elfogása. Vadgazdálkodási problémák annak ellenére fennállnak, hogy a vadgazdálkodás – vadászat törvényben előírt tervezési rendszeren, 20 évre szóló tájegységi vadgazdálkodási terveken és vadgazdálkodási üzemterveken, valamint éves vadgazdálkodási terveken alapul.
A túlszaporodott nagyvad jelentős károkat okoz a mező- és az erdőgazdálkodásban, mindkét, de különösen az utóbbi esetben közvetve vagy közvetlenül érintve a természet védelméhez fűződő érdekeket is. A védett természeti területeken és a védett természeti értékekben a túltartott vad által okozott közvetlen kár is felbecsülhetetlen lehet. Néhány nagyvadfaj esetében az utóbbi években egyre gyakoribb a települési belterületen való látványos feltűnés is. A vadkár azonban sajátos fogalom. A vadászati törvény szabályozása alapján vadkárnak minősül a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó és a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben és a csemetekertben okozott kár 10 %-ot meghaladó része. A 10 % a természetes önfenntartási érték, amit a gazdálkodó köteles elviselni a vadon élő állatok általános védelme, fennmaradása érdekében. Éves szinten a megtérített vadkár országos összege meghaladja a 2 milliárd forintot.
A 2018 tavaszán jelentett becsült nagyvadlétszámok tízes kerekítéssel a következők voltak: gímszarvas 111.450, dámszarvas 35.630, őz 381.620, vaddisznó 105.200, muflon 13.250 példány (forrás: OVA).
Az elkövetkező években hatékony intézkedések szükségesek a vadgazdálkodási tájegységek szintjén a túlszaporodott nagyvadállomány jelentős létszámcsökkentése érdekében. Magyarországon 65.000 vadász van, emellett külföldről is jelentős vadászlétszám érkezik minden vadászati évben. Nem egyszerű a fenntartható vadgazdálkodás, a túltartott vadállományban fellépő vadbetegségek is vannak, veszélyeztetettek az erdőfelújítások erdőgazdálkodási hibák következtében is, iparszerű mezőgazdálkodás a jellemző jelentős vadkárokkal, miközben környezetvédelmi problémák miatt folyik a globális felmelegedés. Jelentős feladat hárul a vadgazdálkodás terén a megoldásban a tájegységi fővadászokra.
Megjegyzések Hazánkban előforduló csúcsragadozók a medve, a farkas és a hiúz, mindhárom faj fokozottan védett. A védett faj egyede állami tulajdon, természetvédelmi kezelője a nemzeti park igazgatóság. Csúcsragadozónak minősül még egy egész évben vadászható közösségi jelentőségű vad (apróvad), az aranysakál is.
A képen fent: Sako 7x64 távcsöves golyós vadászlőfegyver mint a nagyvad vadászat eszköze, lent: gímbika és őzbak trófeák a falon 2000 előtti időkből.
2019 © Dr. Temesi Géza
Nagyvadfajokról vázlatosan
GÍMSZARVAS (Cervus elaphus)
Megnevezések: szarvasbika (csapos, nyársas, villás, majd koronás aganccsal), szarvastehén, szarvasünő (2. életévtől), szarvasborjú (bika- vagy ünőborjú).
Honosság: őshonos vadunk.
Élőhely: erdőlakó váltóvad, mozgása vándorlás jellegű lehet.
Életmód: bikák egyedül is, egyébként családokban és csapatokban él; szarvasok bizonyos okból összeverődött nagy csapata (csordája) a szavasrudli.
Táplálkozás: növényeket fogyaszt, a cserjeszintben levő fás növények hosszú hajtásaival, levélzetével táplálkozik és fűfogyasztó.
Párzás: üzekedés (rigyetés), szarvasbőgés szeptember – októberben.
Vemhesség: ⁓240 nap.
Szaporulat: 1 borjú.
Trófea: szarvasagancs, grandli (gyöngyfog).
Vadászati idények
Bika, tehén és ünő: szeptember 1-től január 31-ig, érett bika: szeptember 1-től október 31-ig, borjú: szeptember 1-től február utolsó napjáig.
Veszélyes betegségek: gümőkor.
Becsült vadlétszám:* 111.500
Károsítás:** erdőfelújítások károsítása, kéreghántás, taposás, mezőgazdasági vadkár legeléssel, taposással, fekvéssel.
DÁMSZARVAS (DÁMVAD) (Cervus dama)
Megnevezések: dámbika (csapos, nyársas, villás, kanalas, majd lapátos aganccsal), dámtehén, dámünő (1-től 2 éves korig), dámborjú (bikaborjú, ünőborjú)
Honosság: betelepített idegenhonos, potenciális inváziós faj.
Élőhely: alkalmazkodó, mezőgazdasági területek és erdők.
Életmód: tehenek és borjak együtt, bikák külön csapatokban járnak.
Táplálkozás: igénytelen, fák és cserjék lombja, hajtásai, lágyszárúak, termesztett növények, gyümölcsök.
Párzás: rigyetés, barcogás október – novemberben, a bika bőgése gurgulázó torokhang.
Vemhesség: ⁓230 nap.
Szaporulat: 1-2 borjú.
Trófea: dámagancs.
Vadászati idények
Dámbika és borjú: október 1-től február utolsó napjáig, érett bika: október 1-től november 30-ig, tehén és ünő október 1-től január 31-ig.
Veszélyes betegségek: gennyes agancstőgyulladás.
Becsült vadlétszám:* 35.600
Károsítás:** mezőgazdasági vadkár (legelés, rágás, kikaparás, taposás), erdőben újulatban vezérhajtások lerágása, hántás, makk kikaparása.
ŐZ (Capreolus capreolus)
Megnevezések: őzbak (csapos, nyársas, hatos agancsú bak), őzsuta (második életévtől), őzgida (bakgida vagy sutagida); becézett neve őzike.
Honosság: őshonos vad.
Életmód: erdőn – mezőn, ligetes területeken szűk környezetben, nyáron magányosan vagy kis családi csoportokban él; ősztől tavaszig az őzek kisebb-nagyobb összeverődött csapata az őzrudli.
Táplálkozás: válogatós (pákosztos) legelő vad, kultúrnövényeket, zöld növényi részeket, hajtásokat, rügyet, kérget fogyaszt.
Párzás: augusztusi üzekedés és novemberi utóüzekedés, boszorkánygyűrűk.
Vemhesség: ⁓280-300 nap [ebből kb. 4 hónap nyugvópete-állapot (diapauza)]
Szaporulat: 2 gida.
Trófea: őzagancs.
Vadászati idények
Őzbak: április 15-től szeptember 30-ig, suta és gida: október 1-től február utolsó napjáig.
Veszélyes betegségek: bőrbagócs.
Becsült vadlétszám:* 381.600
Károsítás:** a legnagyobb létszámú nagyvadunk, a mezőgazdaságban legeléssel, erdőfelújításban rügyek, hajtások lerágásával okoz károkat.
MUFLON (Ovis gmelini musimon)
Megnevezések: muflonkos, muflonjuh, muflonjerke (második éves kortól az első bárányozásig), muflonbárány (egy éves korig).
Honosság: betelepített idegenhonos, potenciális inváziós faj.
Életmód: juhnyáj csapatokba verődik, szarvasokkal együtt is.
Táplálkozás: füvet legel, fás növényi fiatal hajtásokat, makkot, vadgesztenyét, szénát eszik.
Párzás: üzekedés novemberben.
Vemhesség: hat hónap.
Szaporulat: 1-2 bárány.
Trófea: muflonszarv (mufloncsiga).
Vadászati idények
Muflon kos és bárány: szeptember 1-től február utolsó napjáig, juh és jerke szeptember 1-től január 31-ig.
Veszélyes betegségek: paratuberkulózis, mételyek.
Becsült vadlétszám:* 13.200 (1963-ban 2.500 volt).
Károsítás:** erdőfelújításban (makk, újulat, csúcshajtások), hántás, taposás, érzékeny védett lejtős területeken erózió elindítása.
VADDISZNÓ (Sus scrofa)
Megnevezések: vadkan, vaddisznó koca, vaddisznó süldő vagy sűdő (50 kg testtömegig, ⁓egy/két éves korig), vadmalac (20 kg testtömegig, ⁓hét hónapos korig); régen erdei disznó.
Honosság: őshonos vadfaj.
Életmód: sűrű erdőben kondákban él (az idős remetekan kivételével), ahol vizes árkot, dagonyát talál.
Táplálkozás: mindenevő, bükk- és tölgymakk, kukorica, burgonya, rovarok, madarak tojása és szaporulata; fő táplálékszerzési mód a túrás.
Párzás: búgás november – decemberben.
Vemhesség: 17 hét
Szaporulat: 6 – 12 malac.
Trófea: vadkanagyar, kocakampó.
Vadászati idény: egész évben (február 1 -től június 30-ig kocakímélet).
Veszélyes betegségek: afrikai sertéspestis, gümőkor, trichinellózis.
Becsült vadlétszám:* 105.200
Károsítás:** nagymértékű erdőgazdasági, mezőgazdasági és közvetlen természetvédelmi károk okozása.
SZIKASZARVAS (Cervus nippon)
Megnevezések: szikaszarvas bika, szikatehén, szikaünő, szikaborjú (bikaborjú, ünőborjú); alfajai: japán szika, Dybovski szika.
Honosság: betelepített idegenhonos, potenciális inváziós alfajok.
Vadászati idény: egész évben.
Becsült vadlétszám: kis vadaskerti állomány.
*2018-ban, százas kerekítéssel.
**túlszaporodott vadállomány mező- és erdőgazdasági, valamint a természetvédelemmel közvetlenül összefüggő károsítása.
A képen: gímszarvas tehén (fotó: Zámbóné Miskolczi Tímea)
A nagyvad vadászati idényeket a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtására kiadott 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet 5. számú melléklete tartalmazza. A vadászati év március 1-től kezdődik és a következő év február utolsó napjáig tart. A 2019-ben érvényes nagyvad vadászati idényeket és tilalmi időket az alábbi táblázat szemlélteti a naptári év hónapjai szerint.
Vaddisznó egész éves vadászati idényén belül a vemhes koca február 1. és június 30. között kiemelt kíméletet érdemel.
Vadaskertben lehetséges a vadászati idényeken kívüli vadászat is, a vadászati hatósághoz történő előzetes bejelentést követően.
2019 © Dr. Temesi Géza
