Katicabogár - a szeretet, szerencse jelképe
A bogarak rendjén belül a mindenevő bogarak alrendjébe tartozik a katicabogár-félék családja, 90 hazai honos fajjal. Egyszerűsítve a rendszerezésüket a családhoz tartoznak a félbödék, a szerecsenbödék, a törpebödicék, a bödicék, a szerecsenkaták, a katicák, a füsskaták, a katókák és a bödék. A katicák között vannak 2-, 3-, 4-, 5-, 7-, 10-, 11-, 13-, 16-, 19- és 22-pettyes, a füsskaták között pedig 10-, 12-, 14-, 15-, 16-, 18- és 20-cseppes fajok. A szerecsenkaták esetében a 2- és 4-foltos, -pettyes, -cseppes megnevezést alkalmazza a szakirodalom. A katicabogár-félék fajainak nagy része ragadozó életmódot folytatva levéltetvekkel táplálkozik, így biológiai védekezésre is alkalmas. Legismertebb faj a hétpettyes katicabogár, amelyre a cím is vonatkozik, és amely 2011-ben az év rovara volt. Egy hazai faj van, amely jelentős gazdasági károkat okozhat: a hosszú tudományos nevű lucernaböde (Subcoccinella vigintiquatuorpunctata). Több mint 10 éve jelen van országunkban egy ázsiai inváziós faj is, a harlekinkatica.
Ilyenkor ősszel táplálékhiány miatt és a tél elől menekülve megjelennek a katicák (együtt több fajuk is) épületeknél, a városi lakások déli napos falain. Imágó alakban telelnek át és kb. egy évig élnek csak ezek a mesékben is szereplő kis bogarak. A képen az inváziós harlekinkatica látható, amely faj elterjedése már nem szerencse (fotó: Temesi Géza, Pécs, 2019. október 14.).
2019. 10. 31. - Dr. Temesi Géza
Soklábúak
Mindenki ismeri a „több lábon állás” mondást, a többnél pedig még több a sok. Az állatvilágban a sok lábon állás és mozgás is létezik. A többsejtű szövetes állatok rendszerében a medúzák, a korallok, a férgek, a puhatestűek és más rendszertani egységek után következik az ízeltlábúak törzse. Ebbe a törzsbe tartozik többek között a rákok, az ikerszelvényesek, a százlábúak, a rovarok és a pókszabásúak osztálya. Az ikerszelvényesek alapvető rendje az ezerlábúak. Sem a százlábú, sem az ezerlábú fajoknál azonban az ízelt lábak száma nem száz, nem ezer, hanem előzőeknél 30 – ⁓350, utóbbiaknál 34 – 750.
Az ikerszelvényes elnevezés a potrohra vonatkozik, ahol az ikerszelvények két szelvény összeolvadásával keletkeztek. Rajtuk két pár végtag van, kivéve a potroh utolsó szelvényét. A tor első szelvénye kivételével a többi torszelvényen 1-1 pár végtag van, tehát van láb bőven, de viszonylag rövidek. Az ezerlábúaknak hazánkban is több rendszertani családja van jelen, egyik a vaspondrófélék családja negyvenen felüli szelvénnyel, lásd a képen a vonalas vaspondrót (fotó: Temesi Géza, 2019. 09. 16. Pécs Kertváros). Korhadékevők és avarral táplálkoznak, fontos szerepük van a humuszképződési folyamatban a szervesanyag-lebontással, és szemetet fertőtlenítenek. Túlszaporodva ősz közeledtével inváziót okozhatnak, ilyen indokolt esetben jöhet szóba a szakszerű irtószeres kezelés.
A százlábúak nem ikerszelvényesek, lábpárjaik száma nem több mint a törzsszelvények száma (törzs = tor + potroh), vannak láb nélküli szelvényeik is. Éjjeli gyors mozgású ragadozó életmódot folytató állatok, az ezerlábúaknál jóval hosszabb lábakkal. Főleg rovarokkal, férgekkel táplálkoznak, amivel hasznot hajtanak a kertekben. Hazánkban is több család fajai élnek, például a rinyafélék.
Sem az ezerlábúak, sem a százlábúak az emberre semmiféle veszélyt nem jelentenek, ne tapossuk el őket! Sok lábon élnek, ősszel sokan is lehetnek, és nem szépségek. Az esetleges védekezést csak a feltétlenül szükséges mértékben és szakszerűen végezzük!
2019. 09. 26. - Dr. Temesi Géza
Lepkék
A Magyarországon élő lepkefajok száma 3500, ebből védett 262 faj, fokozottan védett 28 faj, tehát több mint 8 %-uk áll kiemelt természetvédelmi oltalom alatt. A hernyók főként növények leveleivel táplálkoznak, ezzel nagy gazdasági károkat okozhatnak, de vannak mást fogyasztó fajok is. Maguk pedig a rovarfogyasztó állatok, főleg a madarak táplálékául is szolgálnak. A kifejlett lepkék (imágó) virágok nektárjával, esetleg virágporral táplálkoznak, de vannak nem táplálkozók is. Kimagasló szerepük van a növények beporzásában. Gyakorlatias megközelítésben vannak nappali lepkék és éjjeli lepkék, illetve molylepkék és nagylepkék. Rendszertanilag 34 hazánkban is képviselt családjukkal foglalkozik az állatrendszertan szakirodalom*, ilyenek például a molyfélék, a farontólepke-félék, az araszolólepke-félék, a búcsújárólepke-félék, a gyapjaslepke-félék, a bagolylepkefélék, a medvelepkefélék, a pávaszemeslepke-félék, a szenderfélék, a pillangófélék, a boglárkafélék, a szemeslepke-félék családja stb.
Néhány példa a kiemelt oltalomra – amely alá összesen 290 lepkefaj tartozik – a következő. Fokozottan védett lepke például a magyar boglárka és a sztyeplepke (250.000 Ft/egyed), a magyar ősziaraszoló, az óriás-medvelepke és a vörös csüngőlepke (100.000 Ft/egyed). Védett lepke például a farkasalmalepke és a gyászlepke (50.000 Ft/egyed), a kis pávaszem és a nagy rókalepke (10.000 Ft/egyed), a citromlepke és a nappali pávaszem (5.000 Ft/egyed). A képen a nagy tűzlepke (Lycaena dispar) látható (védett, 50.000 Ft/egyed), fotó: Zámbóné Miskolczi Tímea, Somoskőújfalu, 2019. 06. 08.
Sajnos a lepkék is pusztulnak még a védett természeti területeken is, főleg amelyeket mezőgazdasági területek öveznek. Óvjuk, védjük ezeket a sokszínű élőlényeket, az egyébként rövid életű lepkéinket! Felül kell vizsgálni az élelmiszertermelés és a hernyókárok elleni védekezés módját a lepkék rendje miatt is.
*Dr. Dudich Endre – Dr. Loksa Imre (1981): Állatrendszertan, Tankönyvkiadó, Budapest.
2019. 09. 04 - Dr. Temesi Géza
Bogarak
Nyelvünkben a bogár szót többféle értelemben használjuk: rovarrend megnevezése, nevezünk bogárnak olyan rovarokat is, amelyek nem tartoznak a bogarak közé (pl. svábbogár), bogaram megszólítás, bogaras jelző. Szólás-mondás is van: „tücsköt-bogarat” vagyis válogatás nélkül mindent összehord, összebeszél. A tücsök, a cserebogár és más bogarak költeményekben, mesékben is szerepelnek.
A felsőrendű rovarok csapatának legnagyobb fajszámú rendje a bogarak (Coleoptera), amelyeknek 28 rendszertani családját tárgyalja az állatrendszertani meghatározó szakirodalom.* Magyarországon több mint hatezer bogárfaj él, ebből 206 faj (kerekítve a fajok 3 %-a) áll kiemelt oltalom alatt: 194 faj védett, 12 faj fokozottan védett. Sok szép bogarunk van a cicindéláktól kezdve a cincérekig. Legnagyobb méretű a nagy szarvasbogár, amely védett faj. Ugyancsak védett például a nagy hőscincér és a havasi cincér. A 12 fokozottan védett faj között a nagyméretű remetebogár van az élen 250.000 Ft/egyed értékkel, és többek közt fokozottan védett a magyar futrinka, a kék pattanóbogár és a pusztai gyalogcincér. A tücsökszabásúak közül az erdei tücsök védett, a lótücsök pedig ismét egy nagytestű rovar. Éjszaka tevékeny világító bogarak a szentjánosbogár-félék. Kisméretű bogarak jellegzetes járataikkal a szúfélék. A bogarak legnépesebb családja az ormányosbogár-félék. Lehetne folytatni a bogaras figyelemfelkeltő sorokat a gyászbogarakkal és további családokkal hosszasan. De a hosszú múltra visszaemlékezve 60 évvel ezelőtt több bogár volt látható a természetben. A bogarak részt vesznek a szerves anyag lebontásának folyamatában, az emberi gazdálkodás szempontjából károsítanak vagy hasznot hajtanak. Az erősen pusztuló rovarvilágon belül a bogarak rendje az átlagnál még gyorsabb ütemben pusztul. Óvjuk, védjük a bogarakat, környezetkímélő módon védekezzünk a károsítások ellen!
* Dr. Dudich Endre – Dr. Loksa Imre (1981): Állatrendszertan, Tankönyvkiadó, Budapest.
2019. 08. 28. - Dr. Temesi Géza
Felsőrendű rovarok
Az ízeltlábúak törzse rovarok osztályának felsőrendű (szárnyas) rovarok (Pterygota) csapatába több mint kéttucat újszárnyú (Neoptera) rend tartozik. A rendek osztályokra, az osztályok pedig nemekre tagolódnak a rendszertanban, a nemeken belül különböztetjük meg a fajokat. A kérészeket, a szitakötőket, a sáskaféléket, a szöcskeféléket, a tücsökféléket, a kabócákat, a bogarakat, a lepkéket, a szúnyogféléket, a bögölyféléket, a hangyaféléket, a különböző darázsféléket és a méhalkatúakat nevesíteném kiemelve a fent nevezett rendszertani csapatból.
Három alapvető probléma lehetséges a felsőrendű rovarvilággal: 1) őshonos rovarfajok pusztulási – kihalási folyamata; 2) egyes őshonos rovarfajok időszakos túlszaporodása; 3) idegenhonos rovarfajok elterjedése (inváziója), a két utóbbi esetben károkozásokkal, veszélyekkel. Főként a repülőgépes vegyszeres szúnyogirtás szükségessége és gyakorlata egyre több kritikát vált ki évtizedünkben több okból is, hasonlóan az iparszerű mezőgazdálkodás. Számtalan publikáció figyelmeztet a rovarfajok igen gyors pusztulására, más írások pedig arról igyekeznek meggyőzni az érdeklődő olvasót, hogy már a dinoszauruszok előtt is léteztek rovarok, és az emberiséget is túl fogják élni. Legyünk inkább óvatosan pesszimisták! Az sem közömbös, hogy merre halad a rovarvilág a fajokat illetően a változó környezeti feltételek között. A rovarvilágra is vonatkozik a természet általános védelme, a védett és a fokozottan védett rovarfajokra pedig a kiemelt természetvédelmi oltalom. [Utóbbira egy példa: remetebogár (Osmoderma eremita), természetvédelmi értéke 250.000 Ft/egyed, egyik legnagyobb a bogárfajaink közül.] Hazánkban egyelőre két inváziós rovarfaj terjed: a harlekinkatica és az ázsiai márványospoloska. Az utóbbi nagy károkat okozhat a kertekben és a szántóföldi kultúrákban, és allergiás reakciókat válthat ki az emberen. Szerencsére megérkezett természetes ellensége, az ugyancsak inváziós szamurájdarázs, amely egyelőre nem károsít. Európában inváziós rovarfaj még az ázsiai lódarázs, de hazánkban még nem jelent meg. 
Hát ilyen a rovarvilág, a Föld faj- és egyedszámban leggazdagabb állatcsoportja. Illusztrációként szolgál a képen látható kis hegyisáska (Pezotettix giornae), (nőstény egyed), mely nevével ellentétben nem hegyvidéki faj, hanem kifejezetten melegigényes, déli elterjedésű (fotó: Temesi Géza, Pécs belvárosi üzletház, 2018. 09. 13.). Óvjuk, védjük az őshonos felsőrendű rovarokat: növények beporzóit, elhalt élőlények lebontásának aktivistáit, énekesmadarak és más rovart fogyasztó állatok táplálékát, élővilágunk legnagyobb csapatát!
2019. 08. 21. - Dr. Temesi Géza
Történelem
Emlékezzünk a múltra! Történeti visszatekintés a természet hazai jogi védelmére címmel olvasható dr. Temesi Géza publikációja a hír címével azonos megnevezésű menüpont alatt. Az egyedülálló összefoglaló írás a vadgazdálkodás – vadászat, az erdők védelme – erdőgazdálkodás, a halászat – halgazdálkodás – horgászat és a természetvédelem – természetőrzés törvényi szintű jogszabályait gyűjti össze az 1700-as évektől 2019-ig. A teljesség kedvéért tartalmazza a törvénygyűjtemény a nemzetközi természetvédelmi egyezményeket kihirdető hatályos törvényeinket is. A joganyag mellett visszapillantást nyújt az emlékeztető feldolgozás szakterületenként néhány szubjektíven kiválasztott régi jeles szakkönyvre, motiválva a múltról szóló és az időtálló ismeretek felhasználását és a szakmai múlt tiszteletét.
2019. 07. 15. - Draskovics László
A vegetációs időszak a növényvilág (flóra) növekedési-fejlődési folyamatainak az időszaka, amikor az átlaghőmérséklet 5° C feletti. Ez az idő áprilistól októberig, azaz a lombhullató fák és cserjék esetében rügyfakadástól lombhullásig tart, és kb. 200 – 220 napot tesz ki. A növényvilág élőhelyet is jelent az állatvilág (fauna) számára, ezért a vegetációs időszak az élővilág legaktívabb időperiódusa, melynek fő és teljes évszaka a nyár.
Van mit óvni, őrizni a meleg évszakunkban: a természeti értékeket és területeket, az élőhelyeket és a zöld tájat. Terhelést jelent a természeti turizmus (a horgászturizmust is beleértve), komoly károkat okoz a terepmotorozás, a terepautózás, a quadozás és a természetet érintő fesztiválozás. Az orvvadászat, a falopás és más erdei termékek, természeti értékek károsítása, lopása szintén jellemző a nyárra is. A száraz időszakok tűzveszélyesek, az illegális hulladékelhelyezés és a szemetelés pedig tavasztól őszig fokozottan tapasztalható. A gazdálkodási feladatok végrehajtása (erdőgazdálkodás, mezőgazdálkodás, vadgazdálkodás) is terheli a vadon élő élővilágot, nem kis feladat a vadászatra jogosult és a gazdálkodók számára a vadkárelhárítás sem a túltartott nagyvadállomány miatt. A nyári megnövekedett közúti járműforgalom is negatívan hat a természetre.
Sok feladata van a nyári szabadságolások idején is a természet őrzésével foglalkozó rendészeti személyeknek és polgári segítőiknek. Óvjuk, védjük a természetet – a lágyszárú növényeket is!
A képen vitézvirág (védett, 10.000 Ft/egyed), mellette hölgymál, fotó: Etter Dénes.
2019. 06. 18. - Dr. Temesi Géza
Idén az év derekán adjuk közre a hírt az év választott fajairól, amiről már tájékozódhatott tisztelt Olvasó a világhálón. Vannak az évente választott vadon élő fajok között védettek és nem védettek egyaránt, de természetesen az utóbbiakra is vonatkozik a természet általános védelme. A kiemelt oltalom alatt álló faj védett vagy fokozottan védett kategóriájú lehet, előbbi legfeljebb 50.000 Ft/egyed, utóbbi pedig legalább 100.000 Ft/egyed természetvédelmi értéket jelent. Lássuk tehát ez év fajait, köszöntsük velük a nyarat!
ÉV FAFAJA: SAJMEGGY (Prunus mahaleb), általános védelem alatt
ÉV VADVIRÁGA: MAGYAR ZERGEVIRÁG (Doronicum hungaricum), védett, 50.000 Ft/egyed
ÉV GOMBÁJA: BRONZOS VARGÁNYA (Boletus aereus), általános védelem alatt
ÉV EMLŐSÁLLATA: HIÚZ (Lynx lynx), fokozottan védett, 500.000 Ft/egyed
ÉV MADARA: GÓLYATÖCS (Himantopus himantopus), fokozottan védett, 250.000 Ft/egyed
ÉV HALA: VÖRÖSSZÁRNYÚ KESZEG (Scardinius erythrophthalmus), általános védelem alatt
ÉV KÉTÉLTŰJE: FOLTOS SZALAMANDRA (Salamandra salamandra), védett, 50.000 Ft/egyed
ÉV ROVARA: HAVASI CINCÉR (Rosalia alpina), védett, 50.000 Ft/egyed
2019. 06. 16.
Egy aktuális környezetvédelmi találós kérdés: mi a szemetelés, illegális hulladékelhelyezés biztos következménye? A helyes válasz: az évenkénti TeSzedd hulladékgyűjtő akció mennyiségi eredményessége. Ő kiszórja, Te szedd! – hangzik a mondás. A jogkövetkezmény viszont általában elmarad. Az állapot változatlanul szemetes, amitől még temetők sem mentesek. Pedig „intelligens ember nem szemetel, a többieknek pedig tilos” – szól a másik mondás. Örökzöld hír a szemétügy, de a zöld megnevezés nem szerencsés, a sötét hír találóbb volna. Miért szemetes a táj? Három alapvető oka van: 1. sok a szemét, hulladék, 2. nem gyűjtik be, 3. nincs megfelelő szankcionálás. Sokféle hulladék van: biohulladék, építési-bontási hulladék, háztartási hulladék, lomhulladék, települési hulladék, veszélyes hulladék stb. Részleteket lásd a vonatkozó jogszabályokban!
Vonatkozó főbb jogszabályok:
•1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól
•2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról
•225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól
•271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszámításának és megállapításának módjáról
•72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet a hulladékjegyzékről
•1999. évi LXIII. törvény a közterület-felügyeletről
•2012. évi CXX. törvény az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról
•2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről (248. §!)
•2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről (196. §!)
Kérjük az alapos rendészeti feladatellátást és jogalkalmazást, valamint a jogszabályok további szigorítását. Az ökokultúra-deficit csökkentése pedig pedagógiai feladat volna. Utóbbiban lehet szerepe a civil szervezeteknek is.
2019. 06. 12. - Dr. Temesi Géza
Becslések szerint a szárazföldi állati biomassza egyötödét a hangyák teszik ki. A hártyásszárnyúak rendjébe tartozó hangyafélék család fajai „bolyokban”, „hangyafészekben” élnek, akár 1 millió feletti egyedszámmal. A hazánkban is élő hangyafajok közül a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 5. számú melléklete szerint a következő hat fészeképítő hangyafaj fészkei (bolyok) védettek:
● ERDEI VÖRÖSHANGYA ● KIS ERDEI-VÖRÖSHANGYA
● RÉTI VÖRÖSHANGYA ● PIROSFEJŰ VÖRÖSHANGYA
● NAGY NYOMOTTFEJŰ-HANGYA ● KIS NYOMOTTFEJŰ-HANGYA
A hangyák esetében a rendeletben megállapított 50.000 Ft természetvédelmi érték így nem a faj egyedére, hanem a hangyafaj fészkére (bolyra) vonatkozik.
A hangyák társas közösségalkotó élettel szervezett „államaira” az ivari többalakúság jellemző, van királynő, here, dolgozó, katona. Az apró, milliméterben mérhető testméretű és milligrammban mérhető testtömegű hangyák saját tömegük ötvenszeresét is képesek felemelni, így viszonyítva a Föld legerősebb állatai közé tartoznak, akár a medvék. A népi hiedelem szerint meteorológusok is, a nagy hangyamozgás, kirajzás, főleg ha csapatosan szállítják a hangyatojásnak nevezett bábjaikat vissza a bolyba, kiadós esőt, zivatart jelez, de rovarbiológusok ezt az összefüggést cáfolják. Számtalan más időjós állat van.
Érdekes a hangya-téma, erről szól Bernard Werber A hangyák című könyve, 1991-es eredeti megjelenési évvel, 2006-os legutóbbi magyar kiadással. Társasági honlapunkon pedig a témával foglalkozik a HANGYÁTÓL A MEDVÉIG menüpont alatti publikáció dr. Gallé László professzor tollából.
2019. 06. 05. - Dr. Temesi Géza
„Ennek a generációnak példátlan mennyiségű technikai, tudományos és anyagi erőforrások állnak a rendelkezésére… És mégis talán ez az első generáció, amely a világ politikai, gazdasági és ökológiai rendszereit az összeomlás szélére sodorja.” [The Global Risks Report 2018]
Különösen a XX. század második felétől az alkotó generációk eredményei az égig érnek (technika, informatika, biológia stb.), de sorsdöntő orientációs ponthoz érkeztünk. Túl sok az üvegházhatású gázok kibocsátása, pusztulnak az esőerdők, globális felmelegedés fenyeget. A biológiai sokféleség egyre több faj kipusztulása miatt erősen csökkenőben van, a levegő, a tengerek és óceánok, valamint a szárazföld szennyezettsége pedig egyre nagyobb veszélyt jelent az emberi egészségre is. A rovarok száma rohamosan csökken, és mert a növények nagy részét a rovarok porozzák be, a tudományos kutatók egy lehetséges „ökológiai Armageddon”-ra figyelmeztetnek. A legnagyobb fajgazdagságú életközösségek közé tartozó és pozitív hatású (hullámtörő, áradásokat mérséklő) korallzátonyok fele már elpusztult! Vajon képes lesz-e az X, Y, Z generáció megcselekedni a szükséges változtatásokat, hogy biztonságosabb világban élhessen az ember?
Sokan vannak, akik úgy gondolják, hogy az oktatásnak lehet igen fontos alapozó szerepe a megoldásban. Hazánkban az 1996. évi LIII. törvény 64. §-a kimondja, hogy a természet védelmével kapcsolatos ismereteket valamennyi oktatási intézményben oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Ezeknek az ismereteknek az oktatásával elő kell segíteni, hogy a társadalom természetvédelmi kultúrája növekedjen. Hasonló a helyzet a környezetvédelemmel. Hogy áll ez a kérdés a felsőfokú oktatási intézményekkel? Környezet- és természetvédelmi ismereteket minden egyetemen oktatni kellene kötelező vagy választható tantárgyként, az egyetemi kar szakirányának megfelelő irányultsággal, tartalommal és terjedelemben.
A környezetügy elsőbbségének alárendelt jogalkotás és államigazgatás, valamint a globális együttműködés elengedhetetlen feltétele a fenntartható jövőnek.
Egy emberöltőn belül totális ökológiai katasztrófa lehetséges. Az ok az ember. Sürgős cselekvések szükségesek! Ezekre int egyre több információ.
2019. 04. 12. - Dr. Temesi Géza
Tavaszi őrzési feladatok a természetben
A természet őrzésének feladatait ellátó hivatásos személyek (természetvédelmi őrök, rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet tagjai, hivatásos vadászok, hivatásos halőrök, mezei őrszolgálat) munkáját a tavaszi időszakban is segíthetik a természetvédelmi célú egyesületek tagjai és más állampolgárok többek között megfigyeléseikkel, jelzéseikkel, bejelentéseikkel, közreműködésükkel. A természetvédelmi őrök esetében rendszeres közreműködők a polgári természetőrök. A legjellemzőbb tavaszi őrzési feladatokról ízelítőül szolgálhatnak az alábbiak.
A tavasz az egyik legtűzveszélyesebb évszak a természetben, különösen óvjuk ezért a természeti és a védett természeti területeket a veszélyes időszakban a tüzektől! Jogi és tűzvédelmi ismereteket lásd a LÁNGOLÓ TERMÉSZET és az EMBERI PROBLÉMÁK menüpont alatt, a HÍREK között és másutt a honlapunkon a Kereséssel.
Egyik tavasszal kezdődő (nem ritkán mellőzött) feladat a gyógynövény-, virág- és gombagyűjtés jogszerűségének ellenőrzése. Gyakori ugyanis az erdei haszonvételek jogosulatlan gyakorlása és a lopás. Egyes fokozottan védett növények élőhelyét virágzási időben állandó jelleggel őrizni kell, ilyen például egyesületünk címernövénye, a pilisi len (dolomitlen).
Ugyancsak alapvető feladat az illegális hulladéklerakásokkal kapcsolatos intézkedés illetve eljárás az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek és a hatóságok részéről. Állampolgári bejelentést a települési önkormányzathoz, a jegyzőhöz, a rendőrségi ügyeletre vagy a járási hivatalhoz, védett természeti terület esetén a természetvédelmi kezelő nemzeti park igazgatósághoz, erdő esetén az erdészeti hatósághoz (10 megyeszékhely szerint járási hivatal) lehet tenni. A terület tulajdonosa, vagyonkezelője is érintett a problémában.
A vadászterületeken alapvetően a vadászatra jogosult feladata a vad és élőhelyének őrzése. A hullatott agancs a vadászatra jogosult tulajdona, annak begyűjtése a vadászati jog része. A jogellenes agancsgyűjtés egyik időszaka a tavasz (gímbika, dámbika hullatott agancsának gyűjtése), ami a lopás mellett zavarhatja a vadat és élőhelyét is. Tavasszal a vadászat jelentős arányban szünetel, kivétel az őzbak (ápr. 15-től) és az egész évben vadászható vadfajok (pl. vaddisznó, róka, aranysakál stb.).
A természetre irányuló turizmus intenzívvé válik tavasszal, ami zavarással, szemeteléssel, tűz okozásával járhat, vagy olyan területekre is irányulhat, ahova a belépés korlátozott (pl. fokozottan védett természeti területek). A természetvédelmi kezelés egyik teendője az őrzés és más feladatok mellett tavasszal is a bemutatás, ami az ökoturizmust segíti elő.
Tavasszal kezdődik a madarak fészkelési és költési időszaka. Sajátos feladat egyes madárfajok (pl. parlagi sas, rétisas) esetében a fészekőrzés, amelyben civilek (MME és más egyesületek tagjai) is jelentős aktivitással közreműködnek. Hasonlóan segíteni lehet a nemzeti park igazgatóságok által szervezett tavaszi közúti kétéltűmentési akciókat, a békamentést.
2019. 03. 14. - Dr. Temesi Géza
Fenti címmel olvasható írás az ISMERETHIÁNYOK menüpont alatt, amelyben nagydobra verjük a nagyfokú természetvédelmi tájékozatlanságról árulkodó és a tömegkommunikációban jelentkező helytelenségeket, melyek terjednek, mint az inváziós fajok a természetben. Dobolásunk nem járhat környezeti zajterheléssel – mint ahogy a földrengető tömegbulizós természetbeni fesztiválozók azt az N [dB] értékkel és a Richter-skálával megtehetik –, reméljük ezzel a dobképpel együtt az internetes közhírré tételünk hatásos lesz.
Lásd: https://termeszetor-tarsasag.hu/cikkek/ismerethianyok/
Közismert, hogy az élőhelyek területvesztése után az élőhelyek degradációja áll az előkelő második helyen a biodiverzitás-csökkenést, mint korunk egyik fő veszedelmét illetően. A magyar erdők állapota sajnos nem megnyugtató, a korábbi évtizedekben csak a mennyiségi mutatók növelése (pl. új erdők telepítése, fatérfogat és növedék fokozása) volt a cél, az erdeink minőségével, állapotával kevésbé törődtünk.
Ezen némiképp változtatott a 2009. évi erdőtörvény, amely – ha lényegesen egyszerűsített formában is – bevezette a természetesség, mint eddigi egyetlen minőségi mutató fogalmát. E mutató részletesebb bemutatása és a hozzájuk rendelhető területarányok helyett egy beszédes számmal is lehet érzékeltetni a hazai erdők kevésbé jó állapotát: az idegenhonos és nemesített fafajok / fajták területaránya 46 %!
Mivel a fenti természetességi mutató – az erdőgazdálkodási gyakorlat túlzott egyszerűsítő igénye miatt – csak a fafajokat, s azok esetében is az őshonos/idegenhonos illetve intenzíven terjedő/nem intenzíven terjedő szempontokat veszi figyelembe, ezért egy országos vizsgálatsorozat keretében a Soproni Egyetem kutatói (Dr. Berki Imre és Teleki Balázs) arra keresték a választ, hogy erdeink gyepszintjében milyen mértékű változások következtek be az elmúlt jó félévszázad alatt. Ehhez az 1950-es, 1960-as években – az akkori botanikusok által – készített társulástani felvételek nyújtották a viszonyítási alapállapotot. A megismételt felvételsorozat ugyanazokon a helyszíneken és ugyanazokkal a módszerekkel történt, így az összevethetőség egyértelmű. Az eredmények meglepőek, a 278 helyszín közül 247 esetében csökkent a fajszám, 15 helyen nem változott, s csak mindössze 16 helyszínen lehetett növekedést regisztrálni. (Megjegyzendő, hogy a gyomfajok, inváziós fajok, adventív fajok nem kerültek be a kiértékelésbe, csak a társulásra jellemző fajok vizsgálatára koncentráltak.) Az összes helyszínre nézve pedig a fajveszteség 33%.
Bár a fenti kutatás a klímaváltozás hatását volt hivatott vizsgálni, egyértelmű, hogy a fajszámcsökkenés nem írható egyetlen tényező rovására. A klímaváltozás mellett nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy éppen az alapállapot rögzítése körüli időszakban indult meg a nagyarányú gépesítés és vegyszerfelhasználás a hazai erdőgazdálkodásban, s ettől az időszaktól kezdett el drasztikusan emelkedni a hazai nagyvadállomány létszáma is. Ezek mellett még számos egyéb, kisebb ok is járulhatott a lokális fajvesztésekhez.
Miért kell a gyepszinttel is foglalkoznom, hiszen a bevételemet a faállomány, azon belül is a főfafaj produkálja? – vélekedhet egy hazai erdész. Egyrészt azért, mert a gyepszint fajai gyorsan és határozottan jelzik a változásokat, másrészt azért, mert a fajgazdag, őshonos fajokból álló gyepszint egyben ép alom- és humuszos szintet is jelez, amely a jövő záloga, ugyanis a tápanyagok innen kerülnek a mélyebb talajrétegekbe, amelyeket aztán a faállomány fog hasznosítani.
2019. 03. 08. - Dr. Bartha Dénes
A természetben (különösen erdőben) az egyik legtűzveszélyesebb időszakunk általában a tavasz első fele, de hasonló még az aszályos nyár és az őszi betakarítás ideje is.
Óvjuk a természetet a tűztől, előzzük meg a keletkezését, vagy segítsük elő a mielőbbi megfékezését! Tűz észlelése esetén azt kötelező jelezni, lásd a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 5. § (1) bekezdését!
A rendelkezésre álló segélyhívó telefonszám 112, amely mobiltelefonról és vezetékes telefonról egyaránt ingyenesen hívható bárhol az Európai Unióban (egységes európai segélyhívószám).
A medvék szerint is kifelé haladunk a télből; így lassan közeledik az egyik legszebbnek tartott évszakunk: a tavasz, amelynek virágzása az új erők jelképe. Merítsünk, gyűjtsünk ezért új erőt minden év tavaszán a természettől, és győzzük le természetünkben (önmagunkban) a rosszat és kórost! [Az „emberi természet” fogalma homályos, többértelmű (a természet alrendszere, vagy a társadalomé, vagy kombináció). Az etikához való viszonyt illetően pedig négy logikai állítás lehetséges: az emberi természet eredetileg rossz, eredetileg jó, eredetileg közömbös, vagy jó és rossz hajlamok egyaránt vannak benne, de ezek már filozófiai, pszichológiai és szociológiai kérdések].
Új erők szükségesek, mert korunk alapproblémái az ember és társadalmának nem egészséges léte, kórai*, amelyekből új erőkkel lehet csak jobbulni. [Nagy bajok vannak a világban: „kihalási válsággal néz szembe a Föld, a biológiai sokféleség csökkenése csendes gyilkos” (C. P. Palmer, ENSZ CBD titkárság vezetője, 2018)]. Az egyik kór 
megnyilvánulása az egyre nagyobbodó ökológiai lábnyomunk a növekvő fogyasztás, hulladéktermelés és környezetterhelés miatt. Az üvegházhatású gázok nagymértékű kibocsátása mellett az esőerdők irtása halálos bűn is. Következmény többek között a globális felmelegedés miatti éghajlatváltozás, amiért pusztul az őshonos, az idegenhonosság pedig egyre jellemzőbbé válik az élővilágban, invázióval a fronton. A másik előzővel összefüggő kór tünete a pénzügyi-gazdasági érdekeltség mindenekelőttisége, az erős környezet- és természetvédelem szükségességének tagadása. Folytathatók a sorok további világbajokkal, ilyen például a szegénység – gazdagság problémaköre, vagy a globalizáció, egyik frontján a migrációval. A *kór lassan pusztító betegséget jelent, esetünkben az emberi társadalomban létezőket, amik a természetre is hatnak, de az visszaüt az emberiségre, így aztán biztosan haladunk a bizonytalan jövőbe.
A kórokból (állapotromlásból) való jobbulást többek között az jelentené, hogy minden országban egyre nagyobb állami és társadalmi fajsúlyt és teret adunk a környezetügynek, a környezet és a természet védelmének. A környezetügy nagyobb súlya szükséges az elmélet terén (tudományos kutatás, szakmai műhelyek, jogalkotás, nevelés-oktatás) és a gyakorlati végrehajtásban (állami létszám, tervezés, természetben folytatott gazdálkodás, természetvédelmi kezelés, igazgatási rendszer – felügyelet – ellenőrzés – őrzés, civil közreműködés) egyaránt.
A természetvédelem szakterületét illetően lásd honlapunk menüpontjai alatti írásokat a természet védelméről: „védelemről az embertől, az ember által, az emberért”!
2019. 02. 08. - Dr. Temesi Géza
A kárókatona (Phalacrocorax carbo) a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 8. számú melléklete szerint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős faj, a rendelet 4. § (3) bekezdése alapján 25.000 Ft/egyed pénzben kifejezett természetvédelmi értékkel.
A 4/A. § (1) bekezdése a kárókatona riasztását, gyérítését, állományának szabályozását meghatározott okokból engedélyezhetőnek nyilvánítja, de a (2) bekezdés a riasztás végezhetőségét védett természeti területen kívülre, július 1. és február 28. közötti időszakra korlátozza. A (3) bekezdés alapján a gyérítést engedély nélkül végezheti a külön jogszabályok alapján kijelölt vadászatra jogosult, valamint a halászati őr a halállományokban keletkezett károk mérséklése érdekében, az a) – e) pontokban foglalt feltételekkel, többek között:
b) védett természeti területen, illetve különleges madárvédelmi területen kívül,
c) szeptember 1. és január 31. között,
d) a vadászat rendje megsértésének nem minősülő, valamint nem tiltott vadászati eszközökkel és módszerrel. Végül a (4) bek. a gyérítés során tiltja az ólomsörét használatát, a (6) bek. pedig előírja a gyérítés meghatározott adatairól febr. 28-ig jelentés küldését a természetvédelmi hatósághoz.
A (3) bekezdés d) pont azt jelenti, hogy a gyérítés a vadászható madárfajok, a vízivad vadászat szabályai szerint végezhető. A vadászat rendjét és megsértésének eseteit az 1996. évi LV. törvény (Vtv.) 69 – 72. §-ai határozzák meg. A vízivadra vonatkozóan többek között a 71. § (1) bek. 12. pontja állapít meg előírásokat, nevezetesen a motoros járműből vagy járműről, az óránként 5 km-t meghaladó sebességgel közlekedő vízi járműből való vadászat tiltását. Ezeknek a tiltásoknak az oka egyrészt a balesetveszély, másrészt a természet, a vadon élő állatok és élőhelyük zavarása.
Kérjük a vadászati, a természetvédelmi és a halgazdálkodási hatóságoktól, valamint a vízirendészeti rendőrkapitányságoktól és a természetvédelmi őrszolgálattól a fokozott ellenőrzést. A gyérítés szükséges lehet, a jogszabályokat azonban be kell tartani, és a kormoránt is megilleti a gyérítés során a vaddal egyenrangú védelem.
2019. 01. 14. - Dr. Temesi Géza
Téli feladatok a természetben
A feladatoknak van tárgya és alanya, vagyis mi a feladat és ki végzi: ki köteles végezni vagy ki végezheti. Így van ez a természetben is, törvényekkel és rendeletekkel megalapozva. Minderről az alábbi téli tájékoztató hír szolgál a honlap látogatói számára.
Legközismertebb a téli madáretetés feladata. A madarak nagy része védett, a védett természeti érték állami tulajdon. Szükség szerinti téli etetésük szervezése ezért a természetvédelmi kezelésért felelős nemzeti park igazgatóságok feladata működési területüknek megfelelően. Országosan segíti ezt a szép munkát a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület nem csak gyakorlati tevékenységgel, hanem szakmai iránymutatással is. Ki – ki saját tulajdonú területén, környezetében is etetheti a madarakat, de csak megfelelő szakszerűséggel. A madáretetésnek nagy a szakirodalma a világhálón és könyvkiadványokban egyaránt. Lásd: http://magyarnemzetiparkok.hu/teli-madaretetes/
A vadon élő állatok közül a vad, azaz a vadászható állatok (köztük a vadászható madarak) szintén állami tulajdont képeznek, szükség szerinti mentési célú téli etetésük a vadászterület vadászatra jogosultjának feladatai közé tartozik.
Télen az erdőgazdálkodó fakitermeléseket végez a vonatkozó jogszabályoknak és erdőtervnek megfelelően, a vadászatra jogosult pedig a vadászati idények keretein belül vadászati tevékenységet folytat jogszabályok és az éves vadgazdálkodási terv szerint (a vadászati év március 1-től február utolsó napjáig tart).
A természet őrzése például a téli falopás, engedély nélküli fakitermelés ellen erdőterületen az erdőgazdálkodó rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzetének és az erdészeti hatóság rendészeti feladatokat ellátó tagjának a dolga, mezőgazdasági területeken mezőőri munka, a természetvédelmi őrök pedig alapvetően a védett és a Natura 2000 területekre ügyelnek ilyen szempontból is. A jogosulatlan vadászat és az orvvadászat sem ritka jogsértő cselekmények a téli időszakban, e téren meghatározóan a vadászatra jogosult hivatásos vadászai tevékenykednek a vadászterületen, ellátva a vad és élőhelyének őrzését.
A téli sportokat is illetően védett természeti területen sporttevékenységhez, valamint meghatározott kivételekkel a járművel történő közlekedéshez a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. Nagy károkat okozhat a természetben nem csak a terepautózás, a terepmotorozás és a quadozás, de például érzékeny területeken (pl. homokbuckákon) különösen vékony hótakaró esetén a szánkózás, síelés is. A természetvédelmi őrszolgálat feladata ilyen esetben a védett terület lezárása, a károsítók feltartóztatása és a szükséges rendészeti intézkedés. A természetvédelmi őrök munkáját polgári természetőrök segítik.
A téli természet téli veszélyeket is jelenthet (havazás, hóakadályok, jegesedés, szélvihar, köd stb.), amire fel kell készülni. A szükséges mentés az arra hivatott szervek és szolgálatok feladata (katasztrófavédelem, különböző mentőszolgálatok).
2019. 01. 13. - Dr. Temesi Géza
A nyom, a lábnyom sokféle jelentéssel bíró szavak. A jelentést a jelző vagy a szövegkörnyezet pontosítja. A természettel összefüggésben jelentheti például a vad nyomát, a vadnyomot, azon belül a lábnyomát (földön, hóban), melynek olvasása segíti a vadgazdálkodást – vadászatot a vadlétszám becslésétől a cserkeléses vadászatig. Van digitális lábnyom is, amely az ember digitális környezetben való jelenléte után marad. Létezik egy további viszonylag új és talán a legfontosabb jelképes megnevezés, az ökológiai lábnyom, 
amit több mint fél évszázada számítanak. Az ökológiai lábnyom szorosan összefügg napjaink nagy problémáival: a fenntarthatósággal, a globális felmelegedéssel és a természeti erőforrásokkal. Az eljövendő évekre vonatkozó egyre aggasztóbb gondolatokat ébreszthetnek ezért az alábbi meghatározások és adatok.
Az ökológiai lábnyom (ökolábnyom, ÖL) azt fejezi ki, hogy az emberiségnek milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez. Mutatószámként azt a területet jelenti hektárban kifejezve, amin egy ember fogyasztási javai előállíthatók és a megtermelt hulladékai kezelhetők, eltüntethetők. Más megfogalmazással az a terület, ami károsodás nélkül meg tudja termelni az életvitelhez szükséges javakat (ha/fő). Ezzel szemben áll a Föld biokapacitása (ökológiai kapacitása), ami az eltartóképesség, az ökoszisztéma azon kapacitása, hogy emberi hasznosításra alkalmas anyagokat termel, valamint képes elnyelni az emberi tevékenység során keletkező hulladékot (ha/fő). Míg az ökológiai lábnyom tehát a természeti környezet szolgáltatásai iránti keresletet, biokapacitás igényt, addig a biokapacitás a természeti erőforrás kínálatot jelenti.
Különböző forrásokból származó és kerekített adatokkal a Föld területéből kb. 12,5 milliárd hektár biológiailag produktív, évtizedünk elején a Föld biokapacitása 1,8 ha/fő (a népesség növekedése miatt folyamatosan csökken), míg az ökológiai lábnyom 2,7 ha/fő volt. Az országok közül Kuvait, Katar és az Egyesült Arab Emírségek 10 ha/fő feletti ökológiai lábnyom értéke után Dánia és Belgium is világranglista sorvezetők. Az USA 8 ha/fő, Európa 4,7 ha/fő, Magyarország pedig több mint 3 ha/fő ökológiai lábnyom értékekkel van jelen a túlfogyasztásban.
Nagy lábon élünk tehát, globálisan másfél Földet fogyasztunk, ugyanakkor a túlfogyasztó tendencia a népességnövekedéssel is összefüggésben növekvő.
2019.01.02. - Dr. Temesi Géza
