Jogsértések
JOGSÉRTÉSEK, JOGKÖVETKEZMÉNYEK, ELJÁRÓ SZERVEK
A természet védelméhez fűződő társadalmi és állami érdekeket is jogszabályok, törvények és rendeletek jelenítik meg. A törvények mellett a vonatkozó kormányrendeletek és miniszteri rendeletek száma nagy, lásd együtt a JOGSZABÁLYOK menüpont alatt.
A természetvédelemmel összefüggő jogsértések okait, a jogsértések fajait és jogkövetkezményeit, valamint az eljáró szerveket vázlatosan az alábbiak ismertetik.
A természetvédelmi jogsértések főbb okai a következőkben foglalhatók össze:
• a természet védelmével ütköző rövidtávú gazdasági vagy más érdekek érvényesítése,
• természetben folytatott vagy a természetre hatással bíró gazdálkodás (mezőgazdálkodás - állattenyésztés, erdő-, vad-, hal-, vízgazdálkodás) jogszabályi előírásainak be nem tartása,
• jogellenes haszonszerzési célok a természetben,
• gazdasági károsítások (vad, védett állat, további károsító élő szervezetek) elleni jogszabályba ütköző védekezés,
• jogi és természetvédelmi ismerethiányok, tudatlanság, és az abból is fakadó helytelen magatartási szokások,
• a természet, a vadon élő élővilág értékelésének, szeretetének hiánya,
• a környezetvédelemmel összefüggő problémák,
• hatósági, igazgatási és ellenőrzési hiányosságok, a természetvédelmi őrszolgálat alacsony létszáma és feladatellátási problémái.
A jogsértések, illetve jogkövetkezményük lehet:
• közigazgatási szabályszegés (közigazgatási hatóság által megállapított közigazgatási bírsággal és/vagy más szankcióval, jogkövetkezménnyel járó jogsértés),
• szabálysértés szabálysértési hatóság illetve bíróság általi megállapítása és büntetése (szabálysértési pénzbírság, szabálysértési elzárás),
• bűncselekmény (vétség vagy bűntett) bírósági megállapítása és büntetése.
A természetvédelemmel összefüggő főbb közigazgatási bírságok:
• természetvédelmi bírság (Tvt. 80. §), inváziós bírság (Tvt. 80/A. §)
• erdővédelmi bírság (Evt. 108. §), erdőgazdálkodási bírság (Evt. 107. §),
• vadvédelmi bírság (Vtv. 84. §), vadgazdálkodási bírság (Vtv. 83. §),
• halvédelmi bírság (Hhvtv. 67 - 70. §), halgazdálkodási bírság (Hhvtv. 66. §),
• közlekedési bírság (410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet 7. melléklet - védett természeti területen)
A természetvédelemmel összefüggő főbb szabálysértések:
• természetvédelmi szabálysértés (Szabs.tv. 187. §),
• erdőrendészeti szabálysértés, erdei haszonvételek jogosulatlan gyakorlása (Szabs. tv. 242 és 243. §),
• jogosulatlan vadászat (Szabs.tv. 178. §),
• veszélyeztetés kutyával (Szabs.tv. 193. § - természeti és védett természeti területen, vadászterületen),
• csendháborítás (Szabs.tv. 195. § - természeti és védett természeti területen),
• vízszennyezés (Szabs.tv. 245. §),
• tiltott fürdés (Szabs.tv. 202/A. §),
• tulajdon elleni szabályértés (Szabs.tv. 177. § - a természettel összefüggésben),
• felhívással szembeni engedetlenség (Szabs.tv. 244. §).
A természetvédelemmel összefüggő bűncselekmények:
• természetkárosítás (Btk. 242 - 243. §),
• környezetkárosítás, hulladékgazdálkodás rendjének megsértése (Btk. 241. és 248. §),
• orvvadászat (Btk. 245. §),
• orvhalászat (Btk. 246. §),
• állatkínzás (Btk. 244. § - vadon élő állatokkal összefüggésben),
• vagyon elleni bűncselekmény (Btk. 370 - 371. § - a természettel összefüggésben).
A természet védelmével összefüggő, illetve a természet védelmét is érintő egyes szabálysértések helyszíni megállapításakor szabálysértési helyszíni bírságot szabhatnak ki törvényben meghatározott esetekben és illetékességi területükön a következő rendészeti személyek:
• természetvédelmi őr, önkormányzati természetvédelmi őr,
• hivatásos halőr, állami halőr, mezőőr,
• erdészeti hatóság rendészeti feladatokat ellátó tagja.
Két fontos tudnivaló kapcsolódik a fentiekhez. 1) Amennyiben törvény vagy kormányrendelet egy jogsértő cselekményre közigazgatási bírság kiszabását rendeli, úgy a cselekmény miatt szabálysértési eljárás nem indítható. 2) Bűncselekmény miatti büntetőeljárás mellett közigazgatási bírság kiszabására irányuló közigazgatási hatósági eljárást is le kell folytatni, amennyiben azt az adott jogsértő cselekményre törvény vagy kormányrendelet előírja.
Jogsértés esetén eljáró szervek:
• természetvédelmi, erdészeti, vadászati, halgazdálkodási hatóságok közigazgatási hatóságként,
• rendőrség és katasztrófavédelmi hatóságok,
• járási hivatalok, majd 2020. március 1-jétől a rendőrség kijelölt szerve mint általános szabálysértési hatóság,
• járásbíróságok (elzárással is büntethető szabálysértés és bűncselekmény esetén).
Természetvédelmi, vadászati, halgazdálkodási területi hatóságként 18 megyeszékhely szerinti járási hivatal, valamint Pest megyére és a fővárosra az Érdi Járási Hivatal jár el. Erdészeti területi hatóságként 9 megyeszékhely szerinti járási hivatal és az Érdi Járási Hivatal jár el az erdőtervezési körzetek szerint meghatározott illetékességi területeken.
Megjegyzések
A megyeszékhely szerinti járási hivatalokat területi hatóságokként 2020. március 1-jétől a megyei kormányhivatalok váltják fel (lásd SZAKIGAZGATÁS menüpontot is).
A járási hivataloktól 2020. március 1-jétől az általános szabálysértési hatósági feladat- és hatáskört a rendőrség veszi át.
Rövidítéssel hivatkozott törvények
Tvt. = 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről
Evt. = 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról
Vtv. = 1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról
Hhvtv. = 2013. évi CII. törvény a halgazdálkodásról és a hal védelméről
Szabs.tv. = 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
Btk. = 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről
További vonatkozó törvények
Ákr. = 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról
2017. évi I. törvény a közigazgatási perrendtartásról
2017. évi CXXV. törvény a közigazgatási szabályszegések szankcióiról
2019. november © Dr. Temesi Géza
