HAZAI TERMÉSZETVÉDELEM

HATÓSÁGI ÉS IGAZGATÁSI SZERVEK, HATÁSKÖRÖK, FELADATOK:
TERMÉSZETVÉDELEM, ERDÉSZET, HALGAZDÁLKODÁS, VADÁSZAT
(2014. év végi állapot)

© Dr. Temesi Géza

A hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek feladat- és hatáskörükben ügydöntő közigazgatási hatóságként működnek, a szakterületükkel, hatósági feladatkörükkel összefüggő igazgatási feladatokat végeznek, továbbá hatósági eljárásban törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása szerint szakhatóságként működnek közre. A publikáció a címnek megfelelően ezt a témakört foglalja össze a természetvédelem, az erdészet, a halgazdálkodás és a vadgazdálkodás – vadászat szakigazgatási területén.

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) igazgatási ágazatához tartozik többek között a természetvédelem, az erdészet, a vadgazdálkodás és a halgazdálkodás állami irányítása. A miniszter feladatait és hatáskörét, irányítási, szabályozási, igazgatási, szervezési és egyéb feladatkörét az ágazati törvények és a Földművelésügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2014. (VIII. 1.) FM utasítás határozzák meg. A címben foglalt szakterületek vonatkozásában a miniszter irányítja a környezetügyért, agárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár, az állami földekért felelős államtitkár, valamint az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár tevékenységét, a Nemzeti Földalap felett a magyar állam nevében gyakorolja a tulajdonosi jogokat, fenntartja és működteti az Országos Erdőállomány Adattárat, az Országos Halgazdálkodási Adattárat és az Országos Vadgazdálkodási Adattárat, valamint számos további feladatot lát el.

A környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár irányítja a környezetügyért felelős helyettes államtitkárt, az állami földekért felelős államtitkár az állami földekért felelős helyettes államtitkárt, az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár pedig az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkárt.

A környezetügyért felelős helyettes államtitkár jár el a környezetvédelem és a természetvédelem szakterületén, irányítva a Környezetmegőrzési Főosztályt, a Környezetfejlesztési Főosztályt, a Természetmegőrzési Főosztályt, valamint a Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztályt. Az állami földekért felelős helyettes államtitkár a földvagyon-gazdálkodás, az erdészet, a vadgazdálkodás és a halgazdálkodás területén jár el, az alárendeltségébe tartozó Földvagyon-gazdálkodási Főosztály, Erdészeti és Vadgazdálkodási Főosztály, Horgászati és Halgazdálkodási Főosztály közreműködésével. Az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár az irányítása alatt álló Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály közreműködésével irányítja és felügyeli az élelmiszerlánc-biztonság területét.

TERMÉSZETVÉDELMI HATÓSÁG ÉS IGAZGATÁS

A természetvédelem állami szervezete a Földművelésügyi Minisztérium belső szervezetében a környezetügyért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozik azzal, hogy földvagyon-gazdálkodás tekintetében közreműködik az állami földekért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó Földvagyon-gazdálkodási Főosztály, szakmai felügyelet körébe tartozó ügyekben pedig az Erdészeti és Vadgazdálkodási Főosztály is felelős.

Természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek a következők:

a)  környezetvédelemért felelős (földművelésügyi) miniszter,
b)  Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (OKTF),
c)  Nemzeti Környezetügyi Intézet (NeKI),
d)  környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek (KTF, felügyelőségek),
e)  nemzeti park igazgatóságok szervezetrendszere,
f)   fővárosi főjegyző, települési önkormányzatok jegyzői (jegyzők).

ad a)
A környezetvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban miniszter) irányítja a fenti b) – e) pontok alatti államigazgatási szerveket. A miniszter természetvédelmi hatóságként és szakhatóságként kijelölt szerv, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben (Tvt.) és a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendeletben meghatározott esetben természetvédelmi hatósági jogkört gyakorol. A védett természeti területek és értékek nyilvántartásának hatósági feladatában a miniszter jár el. Természetvédelemmel összefüggő feladatait a Tvt., a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet, más jogszabályok, valamint a Földművelésügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2014. (VIII. 1.) FM utasítás tartalmazza. A Tvt.-ben foglaltaknak megfelelően a miniszter rendeletben nyilvánítja védetté, fokozottan védetté a természeti területeket és a természeti értékeket, továbbá rendeletben állapítja meg a védett természeti területek természetvédelmi kezelési tervét.

ad b)
Az OKTF a környezetvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó, központi hivatalként működő, természetvédelmi hatóságként és szakhatóságként kijelölt központi költségvetési szerv. A miniszter által átruházott hatáskörben eljáró állami vezető a környezetügyért felelős helyettes államtitkár, a miniszteri hatáskör gyakorlásával összefüggésben az irányítása alatt álló négy főosztály közreműködésével.

Az OKTF illetékessége az ország egész területére kiterjed, főigazgató vezeti, székhelye Budapest. Természetvédelmi hatósági ügyekben – meghatározott kivételekkel – másodfokú hatóság. Természetvédelmi első fokú hatóságként jár el a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendeletben meghatározott esetekben. Ilyen eset például, ha a természetvédelmi hatósági engedély megszerzése iránti kérelem az ország egész területére vagy több felügyelőség (lásd d) pont) illetékességi területére irányul. Fokozottan védett növényfaj vagy fokozottan védett állatfaj esetén is az OKTF jár el természetvédelmi hatóságként az 1996. évi LIII. törvényben (Tvt.) meghatározott, valamint a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 23. § (2) bekezdésében foglalt esetekben. A felügyelőségek által kiadott szakhatósági állásfoglalások tekintetében szakhatóságként másodfokon szintén az OKTF működik közre. A hatósági és a szakhatósági hatáskörgyakorlás mellett az OKTF egyéb feladatokat is ellát a fenti kormányrendelet 38. §-a szerint.

ad c)
A NeKI a miniszter irányítása alá tartozó (a miniszter által átruházott hatáskörben eljáró állami vezető a környezetügyért felelős helyettes államtitkár) központi költségvetési szerv, amelyet főigazgató vezet, székhelye Budapest. A NeKI a hatáskörébe tartozó környezetügyi, alapvetően környezetvédelmi szakterületi feladatokat az ország egész területére kiterjedő illetékességgel látja el a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 41. §-a szerint. Természetvédelmi feladatok területén történő konkrét szakterületi közreműködését a 41. § 23. pontja tartalmazza.

ad d)
A felügyelőségek az OKTF területi szerveiként működő, gazdasági szervezettel rendelkező, első fokú hatóságként és szakhatóságként kijelölt szervek. Elnevezésüket a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 4. §-a tartalmazza. A felügyelőségek természetvédelmi hatósági ügyekben – a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 43. § (4) – (5) bekezdésében meghatározott kivételekkel – első fokon járnak el az illetékességi területükön.

A 10 felügyelőség, valamint a 2 felügyelőségi kirendeltség elnevezését, székhelyét illetve telephelyét és illetékességi területét a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 1. és 4. melléklete tartalmazza. A felügyelőséget igazgató vezeti, akit a miniszter nevez ki és ment fel, és aki felett az egyéb munkáltatói jogokat az OKTF mint középirányító szerv főigazgatója gyakorolja.

ad e)
A nemzeti park igazgatóságok szervezetrendszere a miniszter irányítása alá tartozó (a miniszter által átruházott hatáskörben eljáró állami vezető a környezetügyért felelős helyettes államtitkár), központi hivatalként működő központi költségvetési szerv. A nemzeti park igazgatóságok szervezetrendszerének területi szerve az igazgató által vezetett nemzeti park igazgatóság (NPI). A NPI természetvédelmi szabálysértések ellenőrzésére és a Természetvédelmi Őrszolgálat működtetésére közhatalmi jogkörrel rendelkezik, az állami természetvédelmi őrök, mint rendészeti feladatokat ellátó személyek nyilvántartási feladatában pedig természetvédelmi hatóságként jár el.

A nemzeti park igazgatóságok a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervek, amelyek alaptevékenységük körében ellátják a védett és a fokozottan védett természeti területek és értékek, valamint a Natura 2000 területek természetvédelmi kezelésével kapcsolatos feladatokat, továbbá a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 42. és 45. §-ában meghatározott egyéb feladatokat (vagyonkezelés, élőhelyekkel kapcsolatos feladatok, védett természeti területek és értékek nyilvántartása, feladatkörükkel összefüggő területi monitoring és információs rendszer működtetése, nem védett természetes növény- és állatvilág védelme, a felügyelőség megkeresése esetén belföldi jogsegély keretében vagy szakértőként közreműködés a természetvédelmi hatósági eljárásokban stb.).

A 10 nemzeti park igazgatóság elnevezését, székhelyét és működési körét (területét) a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 3. melléklete tartalmazza.

ad f)
Helyi jelentőségű védett természeti területen a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 22 – 23. §-ában foglalt esetekben természetvédelmi hatóságként a települési önkormányzat jegyzője, fővárosban a főjegyző jár el. A települési önkormányzat jegyzője, fővárosban a főjegyző természetvédelmi szakhatóságként kijelölt szerv is. A települési önkormányzatok természetvédelmi igazgatási és egyéb alapvető feladatait a Tvt. szabályozza.

A b), d) és f) pont alatti természetvédelmi hatóság (OKTF, felügyelőség, jegyző) feladat- és hatáskörében eljárva ügydöntő határozatokat hoz, engedélyez, kötelez, tevékenységet korlátoz, megtilt vagy felfüggeszt, természetvédelmi bírságot szab ki, védett természeti értéket lefoglal vagy elkoboz, hatósági ellenőrzést végez stb., igazgatási szervként pedig az 1996. évi LIII. törvényben (Tvt.) és más jogszabályokban [lásd 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet V. fejezetét!] meghatározott állami alaptevékenységet, igazgatási és egyéb feladatokat lát el. A természetvédelmi hatósági eljárásban a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 37. §-a szerint szakhatóságok működnek közre (első fokú eljárásban jegyző vagy megyei kormányhivatal, másodfokú eljárásban megyei kormányhivatal vagy NÉBIH) és viszont, a természetvédelmi hatóság szakhatóságként működik közre más hatóságok első fokú eljárásában [lásd 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet IV. fejezetét és a 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4., 5., 6., 7., 8., 9. alcímeit!].

A fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet tételesen kijelöli a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei különböző hatósági eljárásaiban közreműködő szakhatóságokat is, így védett természeti területen és Natura 2000 területen található erdő, tájképvédelmi és vízvédelmi rendeltetésű erdő esetén, valamint védett növénytársulásokkal kapcsolatban az erdészeti hatósági eljárásokban közreműködő szakhatóságként [a 32. § (2) – (7) bekezdésben és a 33. (2) és (3) bekezdésében foglalt hatáskörökben] a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget. Hasonlóan szakhatóságként működnek közre a felügyelőségek a vadászati hatósági eljárásokban a 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 30. §-ában, halgazdálkodási hatósági eljárásokban pedig a 31. §-ában foglaltak szerint, továbbá más hatósági eljárásokban is.

Másodfokú erdészeti, halgazdálkodási, vadászati és más hatósági eljárásokban közreműködő szakhatóságként a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalról szóló 22/2012. (II. 29.) Korm. rendelet az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget jelöli ki a kormányrendelet 6 – 11. alcímei alatti 23 – 31. §-ok szabályozásainak megfelelően.

A további igazgatási szervek (Nemzeti Környezetügyi Intézet, nemzeti park igazgatóságok) a korábbiakban vázoltaknak megfelelően működnek közre a természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatok ellátásában [lásd c) és e) pontok].

ERDÉSZETI, HALGAZDÁLKODÁSI, VADÁSZATI HATÓSÁG ÉS IGAZGATÁS

Az erdészeti, a halgazdálkodási és a vadászati hatósági és igazgatási feladatokat ellátó ágazati szakigazgatási szervek esetében a szakigazgatási szerv által ellátott államigazgatási feladatok tekintetében feladat- és hatáskörrel rendelkező ágazati szakmai irányító miniszter (szakigazgatási szerveket irányító miniszter) a földművelésügyi miniszter.

A Földművelésügyi Minisztérium egyik háttérintézménye a miniszter irányítása alá tartozó Nemzeti Élelmiszerlánc-felügyeleti Hivatal (NÉBIH). Az irányításban a miniszter által átruházott hatáskörben eljáró állami vezető az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár (aki egyben az országos tiszti főállatorvos, és akinek ebben a minőségben helyettes országos tiszti főállatorvosként helyettese a NÉBIH elnöke). A miniszteri hatáskör gyakorlásával összefüggésben közreműködő szervezeti egység az Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály mellett többek között az állami földekért felelős helyettes államtitkár irányítása alatt az Erdészeti és Vadgazdálkodási Főosztály, valamint a Horgászati és Halgazdálkodási Főosztály, amelyek egyben a szakmai felügyelet körébe tartozó ügyekben az egységes álláspont kialakításáért felelős főosztályok is erdészeti és vadászati, illetve halgazdálkodási kérdésekben.

A NÉBIH központi hivatalként működő, elnök által vezetett, a hatáskörébe tartozó feladatokat az ország egész területére kiterjedő illetékességgel ellátó, közigazgatási hatósági működése keretében többek között erdészeti, vadászati és halgazdálkodási hatóságként kijelölt központi költségvetési szerv. A fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei tekintetében a NÉBIH törvényben meghatározott hatáskörök gyakorlására jogosult, igazgatási feladatokat is ellátó szakmai irányító szerv [lásd a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalról szóló 22/2012. (II. 29.) Korm. rendeletet].

1. A fővárosi és megyei kormányhivatalok

A közigazgatás-szervezésért felelős (a Miniszterelnökséget vezető) miniszter által irányított és kormánymegbízott által vezetett fővárosi és megyei kormányhivatal törzshivatalból, ágazati szakigazgatási szervekből, járási (fővárosi kerületi) hivatalokból és járási (fővárosi kerületi) szakigazgatási szervekből áll. A kormányhivatal törzshivatala koordinációs, ellenőrzési, informatikai tevékenységet, összehangoló és funkcionális feladatokat lát el [lásd a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendeletet!]

A fővárosi kormányhivatal illetékessége Budapest főváros területére, a megyei kormányhivatal illetékessége pedig a székhelye szerinti megyére (a Pest Megyei Kormányhivatalé Pest megyére) terjed ki, de kormányrendelet egyes államigazgatási feladatok tekintetében azt ettől elétérően is megállapíthatja. A fővárosi és a megyei kormányhivatal szervezeti egységeként ágazati szakigazgatási szervek működnek, többek közt:
● erdészeti igazgatóság az erdészeti igazgatási feladatok ellátására,
● földművelésügyi igazgatóság a mezőgazdasági igazgatási, a vadászati és a halgazdálkodási hatósági feladatok ellátására,
● növény- és talajvédelmi igazgatóság,
● élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság stb.

A szakigazgatási szerv illetékessége, amennyiben kormányrendelet másként nem rendelkezik, megegyezik a fővárosi és megyei kormányhivatal illetékességével.

A fenti négy felsorolt igazgatóságot együtt mezőgazdasági szakigazgatási szerveknek nevesíti a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. §-a.

A mezőgazdasági szakigazgatási szervek illetékességi területe is bizonyos kivételekkel megegyezik azon kormányhivatal illetékességi területével, melynek a szakigazgatási szerveként működnek. A Pest Megyei Kormányhivatal mezőgazdasági szakigazgatási szerveihez tartozó igazgatóságainak (a halgazdálkodási és a vadászati hatósági és igazgatási feladatokat ellátó földművelésügyi igazgatóságot is beleértve, de az erdészeti igazgatóság kivételével) illetékessége a főváros és Pest megye területére terjed ki. Az erdészeti igazgatóságok helyzete sajátos, a 10 igazgatóság illetékességi területét a 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 2. melléklete tartalmazza erdőtervezési körzetek szerint.

A mezőgazdasági szakigazgatási szervek tekintetében a szakmai irányító szerv vezetőjének jogait a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) elnöke – a NÉBIH jogállását szabályozó jogszabályban meghatározottak szerint – gyakorolja. A mezőgazdasági szakigazgatási szervek által hozott első fokú döntés esetén – meghatározott kivételekkel – másodfokon a NÉBIH jár el.

2. Erdészeti hatósági és igazgatási feladatok ellátása

Az erdészeti hatósági és igazgatási feladatokat a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős helyettes államtitkárának irányítása alá tartozó Erdészeti és Vadgazdálkodási Főosztály (Erdészeti Igazgatási Osztály: minisztériumi feladatok, szakmai irányítás, felügyelet), a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatósága (alapvetően másodfokú hatóság), valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek erdészeti igazgatóságai (első fokú hatóságok) látják el.

A NÉBIH Erdészeti Igazgatósága másodfokú, meghatározott esetekben első fokú erdészeti hatósági, valamint erdészeti igazgatási feladatokat lát el, továbbá erdővédelmi szolgálatot működtet a 22/2012. (II. 29.) Korm. rendeletben (lásd 14. §!), valamint az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvényben (Evt.) foglaltak szerint.

A 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdése alapján a 2009. évi XXXVII. törvény (Evt.) tekintetében a Kormány – ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – erdészeti hatóságként a megyei kormányhivatal erdészeti igazgatóságát jelöli ki.

A megyei kormányhivatal erdészeti igazgatóságának erdészeti hatósági jogkörét és erdészeti igazgatási feladatait a 2009. évi XXXVII. törvény (Evt.) és a fenti kormányrendelet 12. §-a részletezi. Hatósági jogkör például az erdőgazdálkodási és az erdővédelmi bírság összegéről és megfizetéséről történő rendelkezés, az erdőgazdálkodással, az erdő védelmével, igénybevételével, látogatásával összefüggő hatósági engedélyezés, jóváhagyás, elrendelés (kötelezés), korlátozás, tiltás, ellenőrzés, az erdőterv határozat, az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vételi eljárás stb. Alapvető igazgatási feladat a körzeti erdőtervezés, az Országos Erdőállomány Adattár vezetése, az erdőgazdálkodói, az erdészeti szakszemélyzeti és más nyilvántartások vezetése, tájékoztatási és egyéb feladatok.

A 10 erdészeti igazgatóság alapfeladata tehát a körzeti erdőtervezés és az erdészeti első fokú hatósági feladatok ellátása. Másodfokú erdészeti hatósági ügyekben a NÉBIH Erdészeti Igazgatósága jár el.

Az erdészeti hatóság eljárásában szakhatóságként közreműködik a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség a 328/2010 (XII. 27.) Korm. rendelet 32 – 33. §-ában foglaltak szerint. Másodfokú erdészeti hatósági eljárásokban közreműködő szakhatóságként a 22/2012. (II. 29.) Korm. rendelet az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget jelöli ki a kormányrendelet 11. alcíme alatti 30 – 31. §-ok szabályozásainak megfelelően.

3. Állami erdőgazdálkodás megújult tulajdonosi joggyakorlással

Bár nem hatósági témakör, de az FM, illetve a földművelésügyi miniszter feladatkörébe tartozóan az alábbiak néhány alapvető ismeretet nyújtanak az állami erdők és erdőgazdálkodók tulajdonosi alapjairól és szervezeti hovatartozásáról.

A Nemzeti Földalap tekintetében, tehát az állami tulajdonú termőföldek, így az állami erdők vonatkozásában is az állam nevében a földművelésügyi miniszter a tulajdonosi joggyakorló, az irányítása alatt álló Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) útján. A miniszter által átruházott hatáskörben eljáró állami vezető az állami földekért felelős helyettes államtitkár, a miniszteri hatáskör gyakorlásában közreműködő felelős szervezeti egység az Erdészeti és Vadgazdálkodási Főosztály. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet elnök által vezetett központi költségvetési szerv.

A 100 %-os állami tulajdonban lévő erdészeti zártkörűen működő részvénytársaságok mint gazdasági társaságok felett az állami tulajdonosi joggyakorló a Földművelésügyi Minisztérum (FM), amelynek szervezetében a tulajdonosi joggyakorlás a miniszter hatásköre, a miniszter által átruházott hatáskörben eljáró állami vezető az állami földekért felelős helyettes államtitkár, a miniszteri hatáskör gyakorlásában közreműködő felelős szervezeti egység pedig az Erdészeti és Vadgazdálkodási Főosztály.

4. Halgazdálkodási hatósági és igazgatási feladatok ellátása

A halgazdálkodási hatósági és igazgatási feladatokat a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős helyettes államtitkárának irányítása alá tartozó Horgászati és Halgazdálkodási Főosztály (minisztériumi feladatok, szakmai irányítás, felügyelet), a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Földművelésügyi Igazgatósága (másodfokú, meghatározott esetekben első fokú hatóság), valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek földművelésügyi igazgatóságai (első fokú hatóságok) látják el.

A NÉBIH Földművelésügyi Igazgatósága másodfokú, a 22/2012. (II. 29.) Korm. rendeletben (lásd 16. §!) meghatározott esetekben, a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvényben (Hhvtv.) foglaltak alapján első fokú halgazdálkodási hatósági feladatokat lát el. Első fokú hatósági feladat például halgazdálkodási vízterület közérdekből történő különleges rendeltetésének megállapítása, emellett számos más hatósági és igazgatási feladatot is előír a kormányrendelet (engedélyezés, ellenőrzés, állami halászati őrök nyilvántartása, különböző nyilvántartások országos összesítése stb.).

A 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 14. §-ának szabályozása szerint a Kormány első fokú halgazdálkodási hatóságként – ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát jelöli ki. A földművelésügyi igazgatóság halgazdálkodási hatósági jogkört gyakorol és ellátja a horgászattal és halgazdálkodással kapcsolatos igazgatási feladatokat. A megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága által hozott első fokú döntés esetén másodfokon a NÉBIH Földművelésügyi Igazgatósága jár el.

Halgazdálkodási hatósági ügyben az eljárással érintett vízterület medrének fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága jár el, kivéve a halvédelmi bírság kiszabásának közigazgatási hatósági eljárását, amikor a jogsértő személy lakóhelye szerint illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága az eljáró hatóság. Ha a halgazdálkodási vízterület két vagy több megyei kormányhivatal illetékességi területén helyezkedik el, úgy állóvíz esetén annak a megyei kormányhivatalnak a földművelésügyi igazgatósága illetékes, ahol a halgazdálkodási vízterület nagyobbik hányada található, folyóvíz esetén pedig az illetékesség a megyehatáron belüli folyószakaszra, part- illetve mederrészekre terjed ki.

A megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága mint halgazdálkodási hatóság végzi a halgazdálkodási szabályok és a halgazdálkodással összefüggő állami feladatok végrehajtását. A halgazdálkodási hatóság hagyja jóvá a halgazdálkodási terveket, halgazdálkodási bírságot és halvédelmi bírságot szab ki, továbbá ellenőrzési és egyéb állami feladatokat lát el a halgazdálkodási vízterületen. Kiadja a halászati engedélyt, az állami halászjegyet, az állami horgászjegyet, a fogási naplót és a fogási tanúsítványt, amelyekről nyilvántartást vezet. Az állami horgászjegy kiadására bármelyik megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága jogosult, sőt azt a hatóság által írásban felhatalmazott szervezet is kiadhatja. A halgazdálkodási hatóság feladata a halgazdálkodási vízterületek, a halászati őrök és a társadalmi halőrök nyilvántartása is [lásd 2013. évi CII. törvényt (Hhvtv.) is].

A halgazdálkodási hatóság első fokú eljárásában a 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 31. §-ának megfelelően szakhatóságként közreműködik a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség. Másodfokú halgazdálkodási hatósági eljárásokban közreműködő szakhatóságként a 22/2012. (II. 29.) Korm. rendelet az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget jelöli ki a kormányrendelet 10. alcíme alatti 29. § szabályozásainak megfelelően.

5. Vadászati hatósági és igazgatási feladatok ellátása

A vadászati hatósági és igazgatási feladatokat a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős helyettes államtitkárának irányítása alá tartozó Erdészeti és Vadgazdálkodási Főosztály (Vadgazdálkodási Osztály: minisztériumi feladatok, szakmai irányítás, felügyelet), a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Földművelésügyi Igazgatósága (másodfokú, meghatározott esetekben első fokú hatóság), valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek földművelésügyi igazgatóságai (első fokú hatóságok) látják el.

A NÉBIH Földművelésügyi Igazgatósága másodfokú, a 22/2012. (II. 29.) Korm. rendeletben (lásd 15. §!) meghatározott esetekben első fokú vadászati hatósági feladatokat lát el a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvényben (Vtv.) foglaltak alapján. Első fokú hatóságként jár el például a vadászterület különleges rendeltetésének megállapításában, valamint vadaskert, vadaspark, vadfarm létesítésének engedélyezésében, amely esetekben fellebbezésnek nincs helye.

A 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 13. §-ának szabályozása szerint a Kormány vadászati hatóságként a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát jelöli ki. Amennyiben a vadászterület két vagy több megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának illetékességi területén található, az az igazgatóság az illetékes, amelynek területéhez a vadászterület nagyobbik hányada tartozik. A megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága által hozott első fokú döntés esetén másodfokon a NÉBIH Földművelésügyi Igazgatósága jár el.

A vadászati hatóság feladatait az 1996. évi LV. törvény (Vtv.) alapján a fenti kormányrendelet 13. §-a határozza meg. A hatóság feladata többek között a vadászterület határának és rendeltetésének megállapítása, nyilvántartási feladatok (vadászterületek, vadászatra jogosultak, hivatásos vadászok stb.), vadgazdálkodási bírság és vadvédelmi bírság kiszabása, ellenőrzés, vadászati engedély kiállítása, vadászjegy visszavonása, a vadgazdálkodási üzemterv és az éves vadgazdálkodási terv jóváhagyása, a vadászati kíméleti területnek minősítés stb. a Vtv. szerint.

A vadászati hatósági eljárásokban közreműködő szakhatóság a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség a 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 30. §-ában foglaltak szerint. Másodfokú vadászati hatósági eljárásokban közreműködő szakhatóságként a 22/2012. (II. 29.) Korm. rendelet az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget jelöli ki a kormányrendelet 9. alcíme alatti 26 – 28. §-ok szabályozásainak megfelelően.

Ábramelléklet (2014. november)

Főbb vonatkozó jogszabályok és állami irányítás egyéb jogi eszköze

1996. évi LIII. törvény a természet védelméről (Tvt.)

1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról (Vtv.)

2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról (Evt.)

2010. évi LXXXVII. törvény a Nemzeti Földalapról

2013. évi CII. törvény a halgazdálkodásról és a hal védelméről (Hhvtv.)

2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalokról

328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről

22/2012. (II. 29.) Korm. rendelet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalról

481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről

A földművelésügyi miniszter 3/2014. (VIII. 1.) FM utasítása a Földművelésügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról.

(2014. november)