Legjeinkről
A leg- a felsőfok jele, szélsőséget, szélsőséges mértéket vagy helyet jelent. Élő természeti értékeink közül az általános védelmen túl a legvédettebbek a kiemelt természetvédelmi oltalom alatt állók, amelyek lehetnek védettek, fokozottan védettek, vagy az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős fajok, és védelmi kategóriájukat, szintjüket a pénzben kifejezett természetvédelmi értékük mutatja. Ezen élővilági „legjeink” között a gombák és zuzmók esetében 10.000 Ft/termőtest, a növények esetében 250.000 Ft/egyed, vadon élő állatvilágunkban pedig 1.000.000 Ft/egyed természetvédelmi érték jelenti a legmagasabb pénzben kifejezett értékbeli végletet, leget. A másik végletet jelentő legalacsonyabb természetvédelmi értékek a rendszertani kategóriától függően 2.000 Ft, 5.000 Ft vagy 25.000 Ft. Ilyen legjeinkről és a kiemelt természetvédelmi oltalomra vonatkozó rendeletmódosítás alapján némileg megváltozott adatokról szól a menüpont.
Rendeletmódosítás után
A 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet (lásd alább Kiegészítő tudnivalók) 2022. júliusi módosításával augusztus 1-től újra némi változások következtek be a kiemelt oltalom alatt álló fajok körében, változott a számuk is. Az új adatok szerint Magyarországon összesen 2103 faj áll kiemelt természetvédelmi oltalom alatt, ebből 75 gomba- és zuzmófaj, 783 növényfaj és 1245 állatfaj. A fokozottan védett fajok száma 273, melyből 87 növényfaj és 186 állatfaj. Az aktuális adatokat lásd a következő táblázatokban!
R. K. | eFt ⇒ | 5 | 10 | 25 | 50 | 100 | 250 | 500 | 1.000 | Összes |
Gombák | ||||||||||
41 | 17 | – | – | – | – | – | – | 58 | ||
Zuzmók | 8 | 9 | – | – | – | – | – | – | 17 | |
Harasztok | 17 | 18 | – | 2 | 5 | 2 | – | – | 44 | |
Mohák | 73 | 4 | – | – | – | – | – | – | 77 | |
Nyitvatermők | – | – | – | – | 1 | – | – | – | 1 | |
Zárvatermők | 234 | 276 b | – | 71 | 44 | 35 | – | – | 660 b | |
Emlősök | – | – | 16 | 23 | 6 | 7 | 3 | 2 | 57 | |
Madarak | – | – | 164 | 101 | 25 | 24 | 35 | 11 | 360 | |
Halak | 4 | 14 | – | 7 | 6 | 1 | – | – | 32 | |
Körszájúak | – | – | – | – | 1 | 1 | – | – | 2 | |
Kétéltűek | – | 10 | – | 7 | 1 | – | – | – | 18 | |
Hüllők | – | – | 6 | 4 | 1 | 2 | 1 | 1 | 15 | |
Puhatestűek | 1*/25 | 14 | – | 3 | 2 | – | – | – | 45 | |
Ízeltlábúak | 211 | 258 | 3 | 142(6) | 46 | 9 | – | – | 669 | |
Gyűrűsférgek | – | – | – | – | 1 | – | – | – | 1 |
AZ EK–BEN TERMÉSZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL JELENTŐS, A HAZAI VÉDETT / FOKOZOTTAN VÉDETT FAJOK KÖZÖTT NEM SZEREPLŐ FAJOK SZÁMA
R. K. | eFt ⇒ | 10 | 25 | 50 | Összes |
Zárvatermők | 1 | – | – | 1 | |
Emlősök | – | 1 | 1 | 2 | |
Madarak | – | 42 | – | 42 | |
Gyűrűsférgek | – | 2 | – | 2 |
R. K. = rendszertani (tág) kategória
eFt = pénzben kifejezett természetvédelmi érték ezer Ft/egyed, gombák esetében ezer Ft/termőtest (példány), hangyák esetében ezer Ft/hangyaboly
* Egyetlen védett faj 2.000 Ft/egyed természetvédelmi értékű (éti csiga)
142(6) – az ízeltlábúak közül a védett hat hangyafaj esetében a természetvédelmi érték a hangyabolyokra vonatkozik
b = Zárvatermők a berkenye kisfajokkal együtt
A legfokozottabban védett és a legkevésbé kiemelt oltalmú védett fajokra példaként szolgálhatnak a következők.
A legmagasabb 1.000.000 Ft-os természetvédelmi értékkel fokozottan védett az emlősök közül a csíkos szöcskeegér (beleértve a magyar szöcskeegeret is) és a nyugati földikutya (beleértve a magyar és a délvidéki földikutyát is), a hüllők közül a parlagi vipera (beleértve a rákosi viperát is), a madarak közül pedig 11 faj. Utóbbiak között legkisebb a csíkosfejű nádiposzáta, legtermetesebb a mintegy százszor akkora testméretű túzok, a ragadozó madaraink közül pedig legnagyobbak a rétisas és a parlagi sas. További legvédettebb 1 millió Ft természetvédelmi értékű madarak a békászó sas, a kerecsensólyom, a kígyászölyv, a kis lilik, a széki lile, a vékonycsőrű póling és a vörösnyakú lúd. A kiemelt oltalom alatt álló állatfajoknak ezzel a 14 fajjal az 1,12 %-a tartozik a legvédettebb kategóriába.
A növények esetében a legmagasabb természetvédelmi érték a 250.000 Ft/egyed, a kiemelt oltalom alatt álló növényfajoknak kerekítve 4,7 %-a tartozik ezen védettségi kategóriába. 37 fokozottan védett fajról van szó, ezek a bánáti bazsarózsa és a keleti bazsarózsa, a Bertoloni-bangó, a Holuby-bangó, a méhbangó, a légybangó, a poszméhbangó és a szarvas bangó, a cselling, a csengettyűvirág, az egyhajúvirág (tavaszi egyhajúvirág), a (lápi) hagymaburok, a volgamenti hérics, a magyarföldi husáng, a cifra (medvefül) kankalin és a lisztes kankalin, a mocsári kardvirág, a királyharaszt, a tátogató kökörcsin, a borsóképű lednek és a sápadt lednek, a pilisi len (dolomitlen), a borzas macskamenta, a bugaci nőszőfű és a ciklámenlila nőszőfű, a gyapjas őszirózsa, a rigópohár (Boldogasszony papucsa), az adriai sallangvirág és a Janka-sallangvirág (bíboros sallangvirág), az északi sárkányfű és az osztrák sárkányfű, a tartós szegfű, az óriás útifű, a magyar vadkörte, a Kitaibel-varfű, a tornai vértő, valamint a kónya (bókoló) zsálya.
2.000 Ft/egyed legalacsonyabb természetvédelmi értékű egyetlen védett fajunk az éti csiga. Az ezen kívüli legalacsonyabb természetvédelmi érték az 5.000 Ft/egyed, a kiemelt oltalmú puhatestűek 55,5 %-a, ízeltlábúak 31,5 %-a, halak 12,5 %-a, zárvatermők 35,4 %-a, gombák és zuzmók 65 %-a tartozik ebbe a legalsó védettségi kategóriába. Az emlősök, a madarak, a hüllők és a gyűrűsférgek esetében (ahogy a fenti táblázatokból látható) 25.000 Ft/egyed a legalacsonyabb természetvédelmi érték.
A KIEMELT TERMÉSZETVÉDELMI OLTALOM TERMÉSZETVÉDELMI ÉRTÉK KATEGÓRIÁI ÉLŐVILÁG ORSZÁGAINKBAN – ÖSSZESÍTETT FAJSZÁMOK
Ft/egyed | Gomba– | Növény– | Állat– | ∑ |
f a j o k s z á m a | ||||
1.000.000 | – | – | 14 | 14 |
500.000 | – | – | 39 | 39 |
250.000 | – | 37 | 44 | 81 |
100.000 | – | 50 | 89 | 139 |
∑ fok. védett | – | 87 | 186 | 273 |
50.000 | – | 73 | 288 | 361 |
25.000 | – | – | 234 | 234 |
10.000 | 26 | 299 | 296 | 621 |
5.000 | 49 | 324 | 240 | 613 |
2.000 | – | – | 1 | 1 |
∑ védett* | 75 | 696 | 1059 | 1830 |
Mindösszes | 75 | 783 | 1245 | 2103 |
* beleértve az EK-ben természetvédelmi szempontból jelentős fajokat is
További legpéldák
Legjeinket illetően természetesen vannak a természetvédelmi értéken kívüli más szempontok is, ahogy arról már egy ilyenként szó esett fent a legmagasabb értékű madarak testméretére utalással. Hazánk legkisebb madarai a királykák (sárgafejű királyka, tüzesfejű királyka), legnagyobb röpképes madarunk (Európában is) a túzok. Énekesmadaraink közül Európában is legnagyobb testméretű a holló, leggyakoribb emberközeli honi énekesmadár a képen látható (eurázsiai) fekete rigó, legszebb hangúnak tartott a fülemüle. Utóbbi kettő a 25.000 Ft/egyed legalacsonyabb természetvédelmi értékű 164 védett madárfajunk közé tartozik. Legszínesebb madaraink egyike a szajkó (európai szajkó), amely a legkevésbé védett fajaink közé tartozik, korlátozott vadászati idényében vadászható. Legvitatottabb az erdei szalonka vadászhatósága.
Legnagyobb testű emlőseink a vadászható vadfajok közül a gímszarvas és a vaddisznó, a fokozottan védettek közül a barna medve, a farkas és a hiúz, a védettek között a zerge. A legkisebb emlősök köre számos fajjal jellemezhető, köztük vannak nem védettek, védettek és fokozottan védettek. Legnagyobb halunk a fogható harcsa, legnagyobb kígyónk a fokozottan védett haragos sikló.
Legmagasabb fánk egy iharosberényi duglászfenyő, legidősebb a hédervári Árpád-tölgy (kocsányos tölgy). Legmérgezőbb növényünk a gyilkos csomorika a legalacsonyabb növényi természetvédelmi érték kategóriában (5.000 Ft/egyed) védett. Legmérgezőbb nagygombáink közül halálosan mérgező lehet elsősorban a gyilkos galóca és a fehér galóca.
Hosszasan lehetne még folytatni a sorokat az élethossz legektől a növényi vagy állati élőhely szélsőségeken keresztül az állatfajok mozgási sebességéig. Cél a további legpéldákkal az érdeklődés felkeltése a téma iránt.
Kiegészítő tudnivalók
13/2001. (V. 9.) KöM rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről
1. számú melléklet – Fokozottan védett és védett növények [védett és fokozottan védett növényfajok, valamint egyedeik pénzben kifejezett értéke] ⇒ 782 növényfaj
2. számú melléklet – Fokozottan védett és védett állatok [védett és fokozottan védett állatfajok, valamint egyedeik pénzben kifejezett értéke] ⇒ 1.193 állatfaj
3. számú és 4. számú melléklet – hatályon kívül helyezve
5. számú melléklet – Fészeképítő hangyafajok védett fészkei (bolyok) [fészeképítő hangyafajok védett fészkeinek (bolyok) köre és azok pénzben kifejezett értéke] ⇒ 6 hangyafaj
6. számú melléklet – Fokozottan védett barlangok [fokozottan védett barlangok köre]
7. számú melléklet – Az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növényfajok [az 1. számú mellékletben nem szereplő, az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növényfajok köre] ⇒ 1 növényfaj
8. számú melléklet – Az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős állatfajok [az 2. számú mellékletben nem szereplő, az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős állatfajok köre] ⇒ 46 állatfaj
9. számú melléklet – Védett gombák és zuzmók [védett gomba- és zuzmófajok, valamint egyedeik pénzben kifejezett értéke] ⇒ 75 gomba- és zuzmófaj
10. számú melléklet – A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény hatálya alá tartozó, kiemelt oltalomban részesülő fajok [nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó növény- és állatfajok közül azon fajok köre, melyek kiemelt természetvédelmi oltalma szükséges]
Természetvédelmi kezelés
Védett természeti értékeink és országos jelentőségű védett természeti területeink természetvédelmi kezelői a működési területük szerinti (adott nemzeti parkról elnevezett) 10 nemzeti park igazgatóság, rövidített megnevezésükkel az ANPI, a BNPI, a BfNPI, a DDNPI, a DINPI, az FHNPI, a HNPI, a KNPI, a KMNPI és az ŐNPI. Legnagyobb működési területű a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) 17.713 km²-rel, legkisebb az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság (ŐNPI) 3.449 km²-rel.
Tíz nemzeti parkunk alkalmazott rövidített megnevezésükkel az ANP, a BNP, a BfNP, a DDNP, a DINP, az FHNP, a HNP, a KNP, a KMNP és az ŐNP. Közülük területre (területi kiterjedésre) legnagyobb a Hortobágyi Nemzeti Park 80.352 ha-ral, legkisebb az Aggteleki Nemzeti Park 20.184 ha-ral.
2022. szeptember – Dr. Temesi Géza