HAZAI TERMÉSZETVÉDELEM

Mi a természet emberi léptékkel, és mit jelent a védelme?

Egyik alapvető meghatározás szerint a természet az ember tevékenységétől függetlenül kialakult dolgok, jelenségek, szervezetek és folyamatok fejlődéstörténetileg összehangolódott, nagyrészt önszabályozó rendszere, amelynek két fő része az élő természet (fajok bonyolult szerveződése) és az élettelen természet (levegő, víz, kőzetek stb.). A természet Földünk szárazföldi felszínén még jelentős területeket foglal el növény-, gomba- és állatvilágával, amely területek közül fajban leggazdagabbak az erdők. A vizek (óceánok, tengerek, tavak, folyók, patakok stb.) a természet másik sajátos világa. A hazai jogszabályokban a természet alapvetően a természeti terület és a természeti érték kategóriákkal jelenik meg.

A TERMÉSZETVÉDELEMRŐL

Az utóbbi években egyre nyilvánvalóbbá vált a közvélemény előtt is – nemzetközi és hazai viszonylatban egyaránt – hogy a környezet és a természet védelme az emberiség jövőjének, fenntartható fejlődésének alapvető feltétele. A környezetvédelem a környezeti elemek: a föld, a levegő, a víz, az élővilág és a mesterséges környezet (települések, infrastruktúrák) védelmét jelenti a szennyezés, a zaj, a rezgés, a káros sugárzás, a veszélyes anyagok és technológiák ellen, és egyik meghatározó feladata a hulladékgazdálkodás. A természetvédelem a természeti értékek és a természeti területek általános védelmét, illetve a védett természeti értékek és a védett természeti területek kiemelt oltalmát foglalja magában. A két mellérendelt tevékenység, a környezetvédelem és a természetvédelem egymást kiegészíti, kölcsönösen segíti, de egyes vonatkozásokban és részben egymást át is fedi. Példa lehet a kölcsönhatásra az erdőterületek védelme, mert az erdőnek környezetvédelmi és mezoklíma módosító hatása van, vagy például a levegőtisztaság-védelem kedvezően hat a természetre is.

A környezetvédelmet a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, a természetvédelmet pedig a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény alapozza meg több mint két évtizede.

Természeti értékek és területek védelme

Természeti értékeknek nevezzük a vadon élő élővilág egyedeit, a növényeket, állatokat, gombákat, zuzmókat, valamint élettelen környezetük természetes alkotóit (pl. talaj, ásványok), de a barlangok is természeti értéknek (és nem természeti területnek) minősülnek. Természeti területek pedig azok a természeti értékek által elfoglalt földterületek, amelyeket természetes vagy természetközeli állapotok jellemeznek.

A természeti értékek és a természeti területek a hatályos jogszabályok alapján általános védelemben és kiemelt oltalomban részesülhetnek.

A természeti értékek és területek általános védelme

A természeti értékek és a természeti területek általános (alapvető) védelmét az 1996. évi LIII. törvény (természetvédelmi törvény, Tvt.) II. Része és vonatkozó végrehajtási rendeletei mellett a 2009. évi XXXVII. törvény (erdőtörvény), az 1996. évi LV. törvény (vadászati törvény), valamint a 2013. évi CII. törvény (halgazdálkodási törvény) és végrehajtási rendeleteik alapozzák meg.

Természeti értékek és területek kiemelt oltalma

A kiemelt oltalom alapja a védetté vagy fokozottan védetté nyilvánítás, amelynek eredménye a védett vagy fokozottan védett természeti érték, illetve a védett vagy fokozottan védett természeti terület.

A védetté nyilvánított természeti értékek és területek kiemelt oltalmának jogi alapja a természetvédelmi törvény III. Része és végrehajtási rendeletei, de a természet védelmét is szolgálják a büntető törvénykönyv, a szabálysértési törvény és a polgári törvénykönyv vonatkozó szabályozásai.

A védetté nyilvánításnak többféle lehetősége van. Amennyiben a természetvédelmi törvény nyilvánít védetté természeti területet vagy természeti értéket, abban az esetben úgynevezett „ex lege” védelemről beszélünk. Ilyen törvény erejénél fogva védett természeti érték például minden barlang, vagy törvény erejénél fogva védett természeti terület minden láp és szikes tó. A védetté nyilvánítás meghatározó módja azonban a védetté nyilvánítási eljárás, amelynek eredményeként országos jelentőségű védett természeti területek, valamint védett természeti értékek esetében miniszteri rendelet, helyi jelentőségű védett természeti területek esetében pedig önkormányzati rendelet a védetté nyilvánító jogszabály. Természeti területet vagy természeti értéket fokozottan védetté törvény vagy miniszteri rendelet nyilváníthat.

A védett természeti értékek

Védett természeti értékek a barlangok, a rendelettel védetté nyilvánított növényfajok, állatfajok, gombafajok és ásványi képződmények. Valamennyi megnevezett természeti érték fokozottan védetté nyilvánítható. A védett növényfajok, állatfajok és gombafajok egyedeihez pénzben kifejezett érték van rendelve. Az élő szervezet egyede nem azonos a teljes példánnyal, az egyed fogalmának törvényi meghatározását lásd a természetvédelmi törvény 4. § p) pontja és a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 242. § (4) bekezdése alatt!

A pénzben kifejezett érték védett növényfajokra 5.000 Ft/egyed, 10.000 Ft/egyed vagy 50.000 Ft/egyed, védett állatfajokra 2.000 Ft/egyed, 5.000 Ft/egyed, 10.000 Ft/egyed, 25.000 Ft/egyed vagy 50.000 Ft/egyed, fokozottan védett növényfajokra 100.000 Ft/egyed vagy 250.000 Ft/egyed, fokozottan védett állatfajokra pedig 100.000 Ft/egyed, 250.000 Ft/egyed, 500.000 Ft/egyed vagy 1.000.000 Ft/egyed. Védett hangyafajoknál a pénzben kifejezett érték a hangyabolyra vonatkozik: 50.000 Ft/fészek (boly). Védett gombák és zuzmók esetében a pénzben kifejezett érték 5.000 Ft vagy 10.000 Ft/termőtest illetve teleptest. A védett ásványok pénzben kifejezett értéke 10.000 Ft/példány, 20.000 Ft/példány, 50.000 Ft/példány vagy 100.000 Ft/példány. Lásd 13/2001. (V. 9.) KöM rendeletet és 21/2007. (VI. 20.) KvVM rendeletet!

A védett gombafajok száma 58, a védett zuzmóké 17. A védett növényfajok száma 775, ebből fokozottan védett 87. A védett állatfajok száma 1.184, közülük fokozottan védett 185 faj. A védett ásványok száma 11. A nyilvántartott barlangok száma 4.160 (ex lege védettek, amelyekből 2.728 védett természeti területen nyílik), az összes barlangból 145 fokozottan védett.

A védett fajok száma természetvédelmi értékek szerint

* Hangyák esetében Ft/boly, gombák esetében Ft/termőtest, zuzmók esetében Ft/teleptest. Egyed (példány) fogalmát lásd 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 4. § p) pont alatt.

A védett természeti területek kategóriái

Az országos jelentőségű védett természeti terület lehet nemzeti park (NP), tájvédelmi körzet (TK), természetvédelmi terület (TT) és természeti emlék (TE), a védelem szigorúsága szempontjából pedig védett vagy fokozottan védett. A helyi jelentőségű védett természeti terület természetvédelmi terület (TT) vagy természeti emlék (TE). A felsorolt védett területi alapkategóriák gyűjtőfogalma a védett természeti terület. A természetvédelmi terület sajtóban és köznyelvben előforduló gyűjtőfogalomként történő alkalmazása helytelen, mert a TT csupán egyike a fenti alapkategóriáknak.

Védett természeti területek adatai

„Ex lege” védett területek...

...azaz a törvény erejénél fogva, vagyis nem egyedi jogszabállyal védetté nyilvánítottak, mint a fenti területek, hanem a természetvédelmi törvény állapítja meg a kiemelt oltalmat. A Tvt. 23. § (2) bekezdése szerint a törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi láp, szikes tó, kunhalom, földvár, forrás (5 l/perc vízhozam felett) és víznyelő. Tehát ezek a természeti területek akkor is kiemelt oltalom alatt állnak, azaz védett természeti területek, ha egyedi jogszabállyal védetté nyilvánított területen kívül találhatók. Ilyen esetben a láp és a szikes tó országos jelentőségű természetvédelmi területnek (TT), a kunhalom, a földvár, a forrás és a víznyelő pedig országos jelentőségű természeti emléknek (TE) minősül.

Lássuk az „ex lege” védett természeti területeket a számadatokkal!

Védett természeti területen kívüli „ex lege” védett láp (TT): 1.193, védett természeti területen kívüli „ex lege” védett szikes tó (TT): 397 – összesen 1.590 TT.

Az „ex lege” védett kunhalom (TE): 1.547, az „ex lege” védett földvár (TE): 340 - mindkét adat az összes (védett természeti területen és védett természeti területen kívül található) előfordulást jelenti. A védett természeti területen kívüli „ex lege” védett forrás (TE): 2.677, az „ex lege” védett víznyelő (TE) összesen: 795, ebből védett természeti területen kívüli 431.

Közösségi védelem

Sajátos védelmi kategóriát képeznek az európai közösségben természetvédelmi szempontból jelentős fajok, valamint a közösségi jelentőségű és a kiemelt közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelmére kijelölt európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű Natura 2000 területek.

A természetvédelmi szempontból jelentős fajok pénzben kifejezett értéke növényfajokra egységesen 10.000 Ft/egyed, állatfajokra 25.000 Ft/egyed. 

A Natura 2000 területek kerekítve 40 %-os arányban átfedésben vannak a védett természeti területekkel, a védett természeti területeknek pedig több mint 90 %-a egyben Natura 2000 terület is.

A természet őrei

A természet őrzését a következő hivatásos rendészeti és önkéntes polgári személyek látják el:

» (állami) természetvédelmi őrök - nemzeti park igazgatóságok kormánytisztviselői;

» önkormányzati természetvédelmi őrök - települési önkormányzatok köztisztviselői,

» erdészeti hatóság rendészeti feladatokat ellátó tagjai - a területi erdészeti hatóságok állami tisztviselői;

» rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet tagjai - az erdőgazdálkodók alkalmazottai;

» hivatásos vadászok - vadászatra jogosultak alkalmazottai;

» hivatásos halőrök - halgazdálkodásra jogosultak alkalmazottai;

» polgári természetőrök - természetvédelmi őrszolgálat önkéntes segítői;

» társadalmi halőrök - halgazdálkodásra jogosultak önkéntes segítői.

Didaktikai ábra a környezet- és természetvédelemről (szerk.: Temesi G.)

2019. augusztus © Dr. Temesi Géza (forrás: www.termeszetor.hu)

Mit jelent a bioszféra és az ökoszisztéma?

Két gyakran hallott megnevezésről van szó, mindkettő a természetvédelem tárgyát képezi. A bioszféra az élet övezete, az ökoszisztéma pedig ökológiai rendszert jelent, de lássuk részletesebben!

BIOSZFÉRA

A bioszféra az élet övezete, a Föld kőzetburkának (a litoszférának), vízburkának (a hidroszférának) és levegőburkának (az atmoszférának) azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe. A bioszféra a globális ökológiai rendszer, az összes élőlénnyel és ezek minden kapcsolatával, beleértve az élettelen környezettel való kapcsolatot is. Bioszféra = kőzetburok + földfelszín + talaj + víz + levegő + napsugárzás + élővilág, vagyis az élő + élettelen természet. Elterjedten használják az ökoszféra kifejezést is.

A bioszféra pontos vastagsága nehezen mérhető. Szélső értékeknek a tengerszint feletti és alatti közel 10 – 10 km adható meg. Egyes madarak ugyanis 10.000 m magasságba is képesek felrepülni, de hegyi kecskét is megfigyeltek már 3000 m feletti magasságban. A mikroszkópikus szervezetek (pl. baktériumok) 5.000 m tengerszint feletti magasságtól 9.000 m tengerszint alatti mélységig előfordulnak, és több kilométer mélységben is megtalálhatóak a kőzetburokban.

A bioszféra védelmének része a természetvédelem (a természeti területek és értékek védelme) és a környezetvédelem (a környezeti elemek védelme).

ÖKOSZISZTÉMA

Az ökoszisztéma szóösszetételben az öko- az οίκος (oikos, ejtsd ökosz) ógörög szóból származik, aminek vonatkozó jelentése: otthon, háztartás, a szisztéma szó pedig rendszert jelent. Együtt teljességgel magyarra fordítva életkörnyezeti rendszer-nek lehetne fordítani, de az ökológiai rendszer, vagy az ökoszisztéma megnevezést használjuk nyelvünkben is.

Az ökoszisztéma (= ökológiai rendszer) a biocönózis (= élőlény-társulás,  növény- és állattársulás, életközösség) és a biotóp (= élőhely, élethely, élettelen abiotikus természetes környezet) együttese, egysége, (kapcsolat)rendszere.

A biocönózis (= életközösség) ugyanazon az élőhelyen egyidejűleg élő populációk kapcsolatrendszere, valamely biotóp meghatározott társulása, élőlények meghatározott csoportja, amelyet többek között az állandó fajkombináció, az önszabályozó képesség és valamely növényfaj dominanciája jellemez. A biocönózis = fitocönózis (növénytársulás) + zoocönózis (állattársulás) + mikocönózis (gombatársulás).

A populáció egyed feletti szerveződési szint, a faj térben és időben együtt élő egyedei, térben és időben együtt élő, fajon belüli szaporodási közösség.

A biotóp (= élőhely) a biocönózis által lakott terület, annak környezete, élettere, a klíma, a talaj, a víz és a levegő abiotikus hatásai (melynek jellemzői a hőmérséklet, a páratartalom, csapadék, fény stb.).

Az ökoszisztéma az emberi befolyás mértéke szerint lehet:

1) természetes vagy természetközeli ökoszisztéma, amely önszabályozó,

2) szabályozott ökoszisztéma és

3) mesterséges ökoszisztéma.

A természetes ökoszisztéma tovább csoportosítható vízi ökoszisztémákra (óceánitól a mocsáriig) és szárazföldi ökoszisztémákra (erdőtől a rétig).

A mesterséges ökoszisztéma lehet urbán- vagy települési ökoszisztéma és agroökoszisztéma (monokultúra).

A természetes és a természetközeli ökoszisztémák fennmaradásához biológiai sokféleség (biodiverzitás), az élővilág sokfélesége szükséges, az ökoszisztémák működése a biológiai sokféleség csökkenésével károsodik.

2019. szeptember © Dr. Temesi Géza  

A természet védelmével összefüggő hatályos jogszabályok megnevezésének gyűjteményét a JOGSZABÁLYOK menüpont tartalmazza.