Biodiverzitás=
= BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG
A biológiai sokféleség (biosokféleség) az élővilág változatosságát jelenti Földünkön, amely magában foglalja az élő szervezetek genetikai (fajon belüli), valamint a fajok és életközösségeik közötti sokféleséget, és a természeti rendszereknek a sokféleségét is. A fogalmat és tartalmát elsőként Walter G. Rosen (USA) alkotta meg 1985/1986-ban. Az első hivatalos publikáció Edward O. Wilson 1988-ban megjelent Biodiversity című könyve. A témakörnek az eltelt évtizedek alatt nagy szakirodalma született.
1992-ben az ENSZ Rio de Janeiroban rendezett Környezet és Fejlődés Konferenciáján (UNCED) született meg a Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD), amely a legmagasabb nemzetközi szinten foglal állást ember és természet viszonyának meghatározásában és intézkedik a végrehajtás kérdéseiben. Az egyezmény előírásai alapján minden részes félnek nemzeti stratégiát kell kidolgoznia a biológiai sokféleség megőrzésére.
Magyarország 2014-2020 közötti időszakra szóló Nemzeti Biodiverzitás Stratégiájának (NBS) alapcélja, hogy a biológiai sokféleség csökkenése országunkban megálljon. Az eredményeket legkésőbb 2021-ben értékelni kell, egyébként is évtizedet zárunk.
Részleteket lásd:
1995. évi LXXXI. törvény a Biológiai Sokféleség Egyezmény kihirdetéséről
28/2015. (VI. 17.) OGY határozat a biológiai sokféleség megőrzésének 2015-2020 közötti időszakra szóló nemzeti stratégiájáról
http://www.termeszetvedelem.hu/nemzeti-biodiverzitas-strategia
Május 22. a Biológiai Sokféleség Világnapja, alább pedig a természetvédelem egyik nemzetközi fahabitusa látható.
NATURSCHUTZ
NATURFREDNING, NATURBESKYTTELSE
LOODUSKAITSE
LUONNONSUOJELU
TERMÉSZETVÉDELEM
NATURSKYDD, NATURVÅRD
NATURE PROTECTION, NATURE CONSERVATION
NATUURBESCHERMING
PROTECTION DE LA NATURE
PROTEZIONE DELLA NATURA
PROTECCIÓN DE LA NATURALEZA
PROTECçÃO DA NATUREZA, CONSERVAçÃO DA NATUREZA
OXPAHA ΠPИРOДЫ
OCHRONA PRZYRODY
OCHRANA PŘÍRODY
OCHRANA PRÍRODY
ZAŠTITA PRIRODE
KORUMA MUHAFAZA
PROTECŢIA NATURII
NATURAE PROTECTIO
NATURPOTEKTISMO
A biológiai sokféleség megőrzéséhez többek között hozzátartozik a veszélyeztetett fajok és természeti területek védetté nyilvánítása, azok természetvédelmi kezelése, a természethasznosítás (erdőgazdálkodás, vadgazdálkodás, halgazdálkodás) kereteinek meghatározása, valamint a fenntartható jövőt célzó jogalkotás és állami – társadalmi működés.
A mindennapok hazai gyakorlatában számtalan probléma tapasztalható például az erdőgazdálkodás és a vadgazdálkodás terén. Az erdőgazdálkodás jogszabályi alapjainak problémáját jelezte az erdőtörvény meghatározott szabályozásai alaptörvény-ellenességének Alkotmánybíróság általi megállapítása. A vadgazdálkodást meghatározó 1996. évi LV. törvény néhány éve átfogó módosításon esett át, a vadgazdálkodási-vadászati gyakorlat azonban egyes vonatkozásokban látványosan a természetvédelmi célok és érdekek ellen hat. Egyik szubjektíven választott példa lehet az aranysakál helyzete két rövid publikációval.
֍ ֍ ֍
Bemutatjuk az aranysakált (2017)
Az aranysakál (Canis aureus) őshonos vadon élő állatfajunk, nevezik nádi farkasnak és toportyánnak is. Több mint egy évszázaddal ezelőtt még gyakori volt Magyarországon, a múlt évszázad második felében kihalt fajként tartották számon, aztán az ezredforduló előtt újra megjelent a déli megyékben, visszatelepült elterjedési területének északi szélét képező országunkba. Ma már több ezres példányszámmal van jelen a természetben, és mint élő természeti értékünk növeli a biológiai (faji) sokféleséget országunkban. (Fotó: dr. Kalotás Zsolt).
A rókánál nagyobb, a farkasnál kisebb testméretű, testhossza ~100 cm, marmagassága 50 cm körüli, testtömege 8 – 15 kg. Éjjel is jól lát, kiváló a hallása, rendkívül kifinomult a szaglása, 20 − 40 km/óra sebességgel képes futni. Összetartó, a kölykökről kiválóan gondoskodó párokban él. Ragadozóként elsősorban rágcsálókkal táplálkozik, de a vadtetemeket és nagyvad fiataljait (őzgida, vadmalac), vagy betegségtől legyengült példányait is elfogja, így közreműködhet a vadállomány szabályozásában. Fogyaszt azonban növényeket és rovarokat is. Elszaporodása esetén esetleg vadgazdálkodási károkat okozhat az őzállományban, sőt pásztorkutyák hiányában az éjszaka szabadon tartott nyájban is.
Közösségi jelentőségű vadászható állatfaj [lásd: 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet 1. § (2) bekezdés] egész éves vadászati idénnyel. Természetes ellensége a fokozottan védett farkas (Canis lupus), a vadászatra jogosult részéről pedig a vadász. Sörétes és golyós vadászlőfegyverrel egyaránt lőhető.
Az aranysakálról ismét (2020)
A VADŐR című, 1926-ban kiadott kézi tankönyvben a ragadozó vad fejezete a hiúzról azt írja, hogy „legveszedelmesebb ellensége a vadállománynak, csak az a szerencse, hogy ritkán fordul elő.” Ma a hiúz fokozottan védett 500.000 Ft/egyed értékkel. Az aranysakált a könyv meg sem említi.
A hazánkban őshonos aranysakál a múlt évszázad elején ugyanis eltűnt az országból, majd 1990 körül újra megjelent fokozatosan növekvő létszámmal. Az 1800-as évek utolsó évtizedeitől arról vannak források, hogy a mezőgazdálkodás és a vizes élőhelyek fogyatkozása, valamint a mérgezéssel, csapdázással, vadászattal történő juhászok és vadászok általi erőteljes gyérítés miatt megkezdődött a Magyarországról történő eltűnése. Erről szól Arany János is Toldi című költeményének egyik énekében.
Tavasszal pedig arról értesültünk, hogy az aranysakált, a rókát és a borzot a vadászok „hattyúnyak ölőcsapdákkal gyérítik”, mert károkat okoznak állattenyésztőknek, és fogyasztanak az olyan vadfajok állományából, amelyek hasznot hozhatnak a vadászatra jogosult számára. A vadászok őzbakszezonra várják a külföldi bérvadászokat, de az aranysakál a vaddisznóállományt is támadja, egyáltalán nem hiányzik ezért a jelenléte és szaporodása.
Az aranysakál azonban ragadozó vad, és „szanitéc” szerepet is betölt. A vadászatra jogosultak feladata a megfelelő vadgazdálkodás akkor is, ha a vadászattal történő állomány-szabályozás nem jár külföldi bérvadászati bevétellel.
֍ ֍ ֍
A vadgazdálkodás gyakorlatát illetően lényegesen pontosabb évenkénti vadlétszámbecslésre, valamint az 1996. évi LV. törvény 8. §-ában foglaltaknak megfelelő vadászterületek kijelölésére, azok országos nyilvántartására, az erdőgazdálkodást érintően pedig a 14/2020. (VII. 6.) AB határozat alapján a 2009. évi XXXVII. törvény, illetve az 1996. évi LIII. törvény módosítására van szükség.
A természet térhódításának segítését illetően az erdősültség növelése, a természetközeli mezőgazdálkodás és állattenyésztés, az inváziós fajok visszaszorítása és a hatékony környezetvédelem a hazai feladat. A környezet- és természetvédelemre, a fenntartható fejlődés elősegítésére önálló minisztérium indokolt nagyobb létszámú területi szervekkel. 2021-ben a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia értékelése és a természetvédelmi kiemelt oltalom alatt álló fajok átfogó ellenőrzése a legfontosabb állami természetvédelmi feladatok.
Befejezésül az alábbi sorok az élettelen környezetben (napsugárzás, víz, levegő, talaj és domborzat) létező élővilág sokféleségét rendszertani egységek nevesített felsorolásával is jól jelzik, megjegyezve, hogy az ismert és leírt fajok száma mintegy 1,75 millió.
Sejtmag nélküli egysejtű mikroorganizmusok a baktériumok.
A sejtmagvas egysejtű élőlények is mikroszkópikusak, amelyek lehetnek állati, növényi és gomba típusúak. Állati egysejtűek az amőbák és a papucsállatkák, növényi egysejtűek a moszatok, gomba egysejtűek az élesztőgombák.
Az állatvilághoz tartoznak a szivacsok, a csalánozók, a férgek, a puhatestűek, az ízeltlábúak, a tüskésbőrűek, a halak, a körszájúak, a kétéltűek, a hüllők, a madarak és az emlősök. A gombák lehetnek moszatgombák, tömlősgombák, bazídiumos gombák és konídiumos gombák, a növények pedig moszatok (algák), mohák, harasztok, nyitvatermők és zárvatermők (utóbbiak egyszikűek vagy kétszikűek).
A teljesség kedvéért: a vírusok nem sejtes szerveződésű szubmikroszkópikus biológiai organizmusok, amelyek klasszikus életjelenségeket nem mutatnak, nem növekednek és nincs önálló anyagcseréjük, de vannak génjeik. Élő sejtbe kerülve lépnek működésbe, sejten belül szaporodnak és fertőznek. Leírt fajszámuk kb. 200 ezer.
2020. július © Dr. Temesi Géza
