Turizmus
TURIZMUS ÉS ÉGHAJLATVÁLTOZÁS
Az éghajlatváltozást vizsgálva nem hagyható figyelmen kívül a turizmus azért, mert kölcsönhatással vannak egymásra. Az éghajlatváltozás következményei az átlaghőmérséklet emelkedése, a csapadékmennyiség csökkenése (hazánkban főleg nyáron) és az időjárási szélsőségek fokozódása. Mindezekért módosíthatja a turisztikai keresletet, a turizmus pedig kedvezőtlenül hat az éghajlatváltozásra még akkor is, ha a fenntartható turizmusra törekszik az ember. A klímaváltozásnak tehát vannak turisztikai következményei, a turizmus pedig sokkal jobban terheli a környezetet, ökológiai lábnyoma sokkal nagyobb, mint azt korábban gondolták:
• az összes széndioxid kibocsátás 8-9 %-át okozza;
• az utazgatásokkal összefüggő emisszió (levegőterhelés, légszennyezés) négyszer olyan gyorsan nő, mint ahogy azt eddig vélték (2016-ban elérte a 15%-os éves növekedést).
Az idegenhonos, köztük az inváziós növény- és állatfajok terjedésének is az egyik meghatározó oka a turizmus.
Hazánkban ugyanakkor egyetlen rövid törvényt találunk 2016-óta, amely 13 szakaszával a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szól, nem a turizmus átfogóbb szabályozásáról (2016. évi CLVI. törvény). Már 2008 májusában ugyan benyújtásra került egy törvényjavaslat a turizmusról, amely tartalmazott például értelmező rendelkezéseket is, azonban visszavonták. [A 2016. évi CLVI. törvény végrehajtási rendelete írásunk megjelenése után, csak 2019 októberében jelent meg: 235/2019. (X. 15.) Korm. rendelet a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló törvény végrehajtásáról.] Lássuk ezek után, mit is jelent konkrétan a turizmus, mi a fogalom tartalma.
A WTO (World Tourism Organization – Idegenforgalmi Világszervezet) és az IPU (Inter-Parliamentary Union – Interparlamentáris Unió) 1989-ben elfogadott Hágai Nyilatkozata alapján a turizmus az emberek lakóhelyük (életvitelük) és munkahelyük (munkarendjük) közigazgatási területén kívüli minden szabad helyváltoztatása, függetlenül a motivációtól, az időtartamtól és a célterülettől, továbbá az abból eredő igények (szükségletek) kielégítésére létrehozott szolgáltatások együttese.
Két alapformája a szabadidő-turizmus és a hivatásturizmus, utóbbin belüli az üzleti turizmus, ahogy olvasható különböző publikációkban. És itt van az első ellentmondás: az utóbbi nem munkarenden kívüli szabad helyváltoztatás.
A szabadidő-turizmus célját illetően lehet: bevásárló turizmus, egészségturizmus (gyógyturizmus), falusi turizmus, fesztiválturizmus, kalandturizmus, kulturális turizmus, sportturizmus, természeti turizmus (természetjárás), barlangturizmus, üdülőturizmus, vadászturizmus, vallási turizmus, vándorturizmus stb. (nincsenek éles határok és lehetnek átfedések). A szervezett turizmus vetette meg az alapjait a tömegturizmusnak. A szabadidő-turizmuson belül a természetjárás, a természetre is kiterjedő kalandturizmus, fesztiválturizmus és vándorturizmus, illetve részben a sportturizmus és a vadászturizmus érinti a természetvédelem ügyét leginkább.
A képen: motoros turizmus pécsi pihenővel
Az ökológiai turizmus (ökoturizmus, zöld turizmus, fenntartható turizmus, szelíd turizmus) a környezet védelméért felelősséget vállaló természeti turizmus, amely minimalizálja a saját környezeti hatásait. Hazai jogszabályi meghatározása nincs, a szakmai megközelítések és megfogalmazások nem egységesek.
Kétségkívül az ökoturizmus ellenkezője a kalandsport-turista terepi kerékpárnyeregben. De járnak quaddal is vadpatakban, vizes élőhelyen és talajvédelmi erdőben egyaránt, amit ráadásul a világhálón fotóval reklámoznak. A terepautózás, terepmotorozás óriási károkat okoz a természetben, ez a felvázolt kérdéskör azonban már a turizmus és a sport területét egyaránt érinti.
A turizmus turisták tevékenységén alapul, nem foglalja magába a szintén helyváltoztatással járó népvándorlást, migrációt, háborút. Tágabb értelemben a gazdaságon belül a turizmus az idegenforgalom gazdasági ágazatot jelenti, és lehetne folytatni vonatkozó törvényi értelmező rendelkezések hiányában a további magyarázkodást, bonyolítást kötetlenül, szabadon… Van viszont számos rendelet, ami a turizmussal összefügg, és amelyek meghatározott körben, a rendelet alkalmazásában tartalmaznak értelmezéseket, fogalom-meghatározásokat is. A környezetre és a természetre negatívan ható turizmus korlátozásait a vonatkozó törvényekben kellene szigorúbban és részletesebben meghatározni, valamint azokat ellenőrizni, különös tekintettel a fesztiválokra, a kalandturizmusra és a természeti tömegturizmusra. A természetjáró turizmus zavaró hatású lehet az élőhelyekre, a barlangturizmus a denevérekre.
Úgy tűnik azonban, hogy a szabályozási és az ellenőrzési tendencia sajnos éppen ellentétes. Tipikus példa volt az erdőtörvény 2013. évi módosítása, amikor a törvényalkotó természetvédelmi, erdővédelmi és talajvédelmi szempontból egyaránt kedvezőtlenül módosította az erdő látogatására vonatkozó szabályozásokat. Az erdőtörvény korábbi szabályozása szerint az erdőben lóval és kerékpárral közlekedni csak az arra kijelölt utakon volt szabad. A törvénymódosítás tartalmával és szellemében is gyengíti a természet védelmét szolgáló szabályozásokat, és erősíti a nem feltétlenül ökoturisztikai gyakorlatot. Ez a hatályos szabályozás ugyanis a korábbi gyalogos közlekedés mellett fő szabályként megengedi az erdőben – ráadásul az erdő rendeltetésétől függetlenül – a kerékpárral és a lóval történő közlekedést is. Tehát védelmi elsődleges rendeltetésű erdőben, pl. talajvédelmi erdőben, vagy akár Natura 2000 területen levő erdőben is, ahol így nem tiltott, hanem megengedett például a terepi kerékpározás is, ami komoly károkat okozhat talajban, növényzetben, talajlakó állatvilágban egyaránt, az erózióról nem is szólva.
Hasonló problémákat vetnek fel a vízitúrázás terén a tömegturisztikai célokat is szolgáló legújabb elképzelések a Felső-Tisza vidékén, ahol százas nagyságrendben kívánnak majd (igaz „lebutított”) lakó- és nyaralóhajókat bevetni a természeti turizmus bonyolításába, az ahhoz szükséges kikötői infrastruktúrával (12 kikötő), amihez természetesen kerékpáros csatlakozások volnának. Mindez majd élesben indul 2020-tól védett természeti területek környezetében, szólnak a tudósítások. Kerüljük az „élest”, a földrengető fesztiválturizmust a Balatontól a Tisza-tóig pedig térben és időben erősen korlátozni, természetközelben tiltani kellene, akár a tűzijátékot Tatán!
A turizmus terén is cél kell hogy legyen az ökológiai lábnyommal való takarékoskodás, a környezet és a természet védelme, ezáltal a felmelegedés csökkentése és hozzájárulás a globális éghajlatváltozás mérsékléséhez. Szükségesek klímabarát, például a káros anyag kibocsátás csökkentésére irányuló, közlekedésszervezési intézkedések autó- és motormentes övezetekkel, kerékpáros közlekedéssel, de utakon és kerékpárutakon. Elengedhetetlen a környezetügy és a turizmus szoros együttműködése, amit nem látunk elégségesnek országunkban. Környezetbarát szemléletű „szelíd turizmus”-t kell előtérbe helyezni, és a mennyiségi szemlélet (nagy látogatószámú tömegturizmus) helyett minőségi irányba való elmozdulás szükségeltetik a tartózkodási idő növelésével. Ilyen szemléletváltáshoz a turisztikai szabályozás, irányítás, szervezés felelőseinek környezet- és természetvédelmi felkészítése elengedhetetlen.
A turizmusért felelős legfelsőbb állami szervek a Miniszterelnöki Kabinetiroda, a Miniszterelnökség, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Gazdasági Kabinet, de érinti a turizmus a Pénzügyminisztériumon kívül az Agrárminisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Innovációs és Technológiai Minisztérium feladat- és hatáskörét is.
Záró gondolatokként végül néhány mondat szolgálhatja még a természet ügyét. Miután a turizmus bármely formája a természetre káros környezetterhelést jelent, még az ökoturizmus szervezése sem természetvédelmi feladat. A természetvédelmi kezelés kereteibe tartozó bemutatás mellett a természetvédelmi szervek feladata a védelem és az ellenőrzés, és azok érdekében az együttműködés a turizmus szervezőivel és alanyaival. A turizmus a jelen emberét és gazdaságát szolgálja, a környezet- és természet védelme viszont a jövőt. Javasolható a turizmusról szóló átfogó törvény megalkotása 2020-ban a következő évtizedre, amire alaposan fel kell készülni a környezetügy terén.
2019. augusztus © Dr. Temesi Géza
TÁVCSŐ - TŐR - GÁZSPRAY
A természetjárók, turisták fontos felszerelésnek tartják a messzelátó távcsövet és a tőrkést vagy túrakést, de az önvédelmi gázspray is gyakori igény.
A távcsővel a természetben semmi jogi probléma nincs, a távolba történő megfigyelést szolgálja, a természetjárók távolra történő zavarásmentes figyeléséhez, a tájban gyönyörködéshez szükséges optikai eszköz. A messzelátón feltüntetett számok (N x D) közül az első (N) a nagyítás, a relatív közelítés mértékét jelzi. A második szám (D) az objektív (tárgylencse) átmérőt, a belépő pupillát jelzi mm-ben. A messzelátó távcső fényereje fontos műszaki adat, ami a következő képlettel számítható: F = [D/N]2. A képen 8x42-es, univerzálisan használható messzelátó távcső látható. A kereskedelmi forgalomban sokféle típus kapható jelentősen eltérő árakon.
Más a jogi helyzet a tőrrel, és a tőr egyébként is kétjelentésű szó nyelvünkben.
Egyik jelentése az övre csatolható hüvelyszerű tokban viselt rövid, hegyes szúró- és vágóeszköz, szúrófegyver, a tőrkés. Másik jelentése a hurokcsapda vagy kelepce.
A közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről szóló 175/2003. (X. 28.) Korm. rendelet szerint az olyan szúró- vagy vágóeszköz, amelynek szúróhosszúsága vagy vágóéle a 8 cm-t meghaladja, a közbiztonságra különösen veszélyes eszköznek minősül. Közbiztonságra különösen veszélyes eszközt pedig közterületen, nyilvános helyen – ideértve az ott lévő járművek belső tereit is -, valamint közforgalmú közlekedési eszközön birtokolni (a rendeletben meghatározott kivételekkel) tilos.
A tőrbe ejtést illetően a természetre szintén létezik jogszabály. A kiemelt oltalom alatt nem álló, vadászható vadra a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény szabályozza többek között a csapdázást. Példaként szolgálhat, hogy a 37/A. § szerint tiltott vadászati eszköznek minősül a hurok, a horog, a madárlép, a verem, a nem szelektív háló és a csalétek. Részleteket lásd a törvényben!
Ami a tőrkéseket illeti, a tőr megnevezés helyett alkalmazzák a vadászkés, a túrakés, a harcikés, a taktikai kés stb. megnevezéseket is a hétköznapi életben és az üzleti világban.
A képeken 4 tőrkés azonos sorrendben elhelyezve látható tokban és tok nélkül, balról jobbra haladva a következő nevesítésekkel és jellemzéssel:
1) Marttiini finn gyártmányú tőrkés nyírfa nyéllel, 14 cm vágóél hosszával különösen veszélyes eszköznek minősül,
2) Kockums svéd gyártmányú tőrkés 14 cm vágóél hosszal, különösen veszélyes eszköznek minősül,
3) hazai gyártású Szalontai tőrkés 8 cm vágóél hosszal,
4) Marttiini finn gyártmányú kis tőrkés nyírfa nyéllel, 7 cm vágóél hosszal.
Az utóbbi két kés közterületi vagy nyilvános helyi rejtett birtokban tartásával nincs jogi probléma, az első két méretre és más különösen veszélyes eszközökre (elektromos sokkoló, gázspray stb.) a kormányrendelet 1 - 5. §-a tartalmaz rendeleti meghatározásokat, valamint részletes szabályozásokat a tiltásokra és a tiltás alóli mentességekre.
Figyelem! Az önvédelmi gázspray birtokolhatósága terén jogi változás történt. Közterületen és nyilvános helyen, beleértve az ott tartózkodó járművek belső tereit és a közforgalmú közlekedési eszközöket is, csak pelargonsav-vanillilamid és olajosgyanta-tartalmú kapszaicin hatóanyagot nem tartalmazó, legfeljebb 20 gramm töltőanyag tömegű gázspray birtokolható, kivéve a közterületen vagy nyilvános helyen szervezett rendezvényeket. Tehát a paprikaspray közterületen tiltott, rendezvényen más önvédelmi spray sem birtokolható.
Részleteket lásd: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A0300175.KOR
2019. augusztus © Dr. Temesi Géza
TERMÉSZETVÉDELMI TÍZPARANCSOLAT
Az ökoturizmus kritériumai és a jogszabályi előírások figyelembe vételével természetvédelmi „tízparancsolatot” alkothatunk a természet látogatói számára.
1. Ismerd meg a vonatkozó törvényeket, az ismerethiány nem mentség!
2. Az utakon vagy ösvényeken, csendesen és figyelmesen közlekedj, kutyát pórázon vezess!
3. Lehetőleg gyalogosan közlekedj, erdőben kerékpárral és lóval kizárólag a törvényi rendelkezések keretein belül!
4. Csak kijelölt tűzrakóhelyen rakhatsz tüzet akkor, ha nincs fokozott tűzveszély.
5. Ne szemetelj, ne dohányozz!
6. Tartsd tiszteletben, hogy a védett növény, gomba, állat, a vadászterületi vad és a halgazdálkodási vízterületi hal állami tulajdon!
7. Tartsd tiszteletben a terület tulajdonosát abban is, hogy területén a nem védett vadon termő növény, vadgyümölcs, gomba is a tulajdonát képezi!
8. Gombát, növényt, virágot és vadgyümölcsöt csak nem védett állami erdőben és egyéni szükségletre gyűjthetsz!
9. Ami a természetben nem a te tulajdonod, az a másé, a talált dolog is.
10. Ha károsítást észlelsz, értesítsd a nemzeti park igazgatóságot vagy az illetékes hatóságot!
