Tervek rendszere
A természet védelmét tervek is szolgálják, olyan tervek, amelyeket törvények írnak elő, és amelyeket jogszabályi előírások szerint kell elkészíteni, jóváhagyni, alkalmazni.
A TERMÉSZETVÉDELEM TERVEZÉSI RENDSZERE
NEMZETI TERMÉSZETVÉDELMI ALAPTERV
A természetvédelem tervezési rendszerének alapja a Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) részét képező Nemzeti Természetvédelmi Alapterv (NTA), amelynek tartalmát a Tvt. határozza meg. A NKP országgyűlési határozat formájában kiadott 6 évre szóló országos stratégiai terv, melynek célja a fenntartható fejlődéshez szükséges környezeti feltételek biztosítása. A NTA a természetvédelem szakpolitikai stratégiája, a természetvédelem fő cselekvési irányait meghatározó dokumentum. Országgyűlési határozat részeként jelenik meg:
►27/2015. (VI. 17.) OGY határozat a 2015 – 2020 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról
1. melléklet: 4. Nemzeti Környezetvédelmi Program 2015 – 2020 (NKP-4)
A 4. NKP melléklete: IV. Nemzeti Természetvédelmi Alapterv (NTA-IV)
További stratégiai dokumentumok:
►28/2015. (VI. 17.) OGY határozat a biológiai sokféleség megőrzésének 2015 – 2020 közötti időszakra szóló nemzeti stratégiájáról
Nemzeti Biodiverzitás Stratégia (NBS)
►1128/2017. (III. 20.) Korm. határozat a 2017 – 2026 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Tájstratégiáról
Nemzeti Tájstratégia (NTS)
TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSI TERVEK
1) Országos jelentőségű védett természeti területek –
természetvédelmi kezelési tervek (Tvt. 36. §)
Valamennyi védett természeti területre – az ott tevékenységet folytatókra kötelező erejű – természetvédelmi kezelési tervet kell készíteni. A természetvédelmi kezelési tervet 10 évenként felül kell vizsgálni.
A természetvédelmi kezelési tervet miniszteri rendelet állapítja meg.
A természetvédelmi kezelési tervek készítésére, tartalmára, jóváhagyására, a terv készítésére kötelezettre vonatkozó szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg. A természetvédelmi kezelési terv tervezetét a nemzeti park igazgatóság (NPI), mint természetvédelmi kezelésért felelős szerv készíti elő, melynek keretében beszerzi a véleményeket és egyeztet az államigazgatási területi szervekkel, a települési önkormányzatokkal, a tulajdonosokkal, vagyonkezelőkkel, gazdálkodókkal és a természetvédelmi célú társadalmi szervezetekkel.
Lásd: 3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról.
2) Helyi jelentőségű védett természeti területek –
önkormányzati természetvédelmi (kezelési, fenntartási) tervek (Tvt. 36. §)
Az önkormányzati természetvédelmi kezelési terv a tervezési terület (a helyi jelentőségű védett természeti terület) vonatkozásában előírásokat – a védett természeti terület és természeti értékei megóvását, fenntartását, helyreállítását, valamint bemutatását szolgáló természetvédelmi kezelési módokat, továbbá gazdálkodási korlátozásokat, tilalmakat és egyéb kötelezettségeket – tartalmazó dokumentum, amelyet települési (Budapesten a fővárosi) önkormányzati rendelet állapít meg. A települési önkormányzat jegyzőjének, főjegyzőjének megkeresése esetén a helyi jelentőségű terület védetté nyilvánításáról szóló önkormányzati rendeletbe foglalt természetvédelmi kezelési terv tervezetét szakmai szempontok szerint a nemzeti park igazgatóság véleményezi.
A területi védetté nyilvánító jogszabályok (miniszteri rendelet, önkormányzati rendelet) kötelező tartalmi eleme a természetvédelmi kezelési terv (részleteket lásd 3/2008. (II. 5.) KvVM rendeletben).
3) Natura 2000 területek
a) Országos jelentőségű védett természeti területen levő Natura 2000 területek – természetvédelmi kezelési tervek [lásd 1) pont alatt]
b) Védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területek – Natura 2000 fenntartási tervek [275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4. §]
A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg.
⁎⁎⁎
AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS TERVEZÉSI RENDSZERE
NEMZETI ERDŐSTRATÉGIA
A tervezést is megalapozó erdészeti szakpolitikát kormányhatározattal közzétett, a 2016 – 2030 közötti időszakra szóló Nemzeti Erdőstratégia (NES) tartalmazza. A NES célja a rövid- és középtávú szakpolitikai célok meghatározása figyelemmel többek között az erdő funkciói közötti egyensúly megteremtésére, az erdei ökoszisztémák dinamikus folyamatainak összehangolására a gazdálkodással, az erdők védelmére és védelmi (természetvédelmi, környezetvédelmi, klímavédelmi) szerepének erősítésére.
Az Evt. 30. §-a szerint az erdővagyon védelmét, az erdőhöz fűződő közérdek érvényesülését, a fenntartható erdőgazdálkodási tevékenység tervszerűségét az állam erdészeti mérő- és megfigyelő rendszerrel, az erdészeti tájakra vonatkozó különös erdőgazdálkodási és körzeti erdőtervezési szabályokról szóló miniszteri rendelettel, körzeti erdőtervezéssel, Adattár működtetésével és az abban foglalt egyes adatok kötelező felhasználásával, valamint az erdőgazdálkodási tevékenység engedélyezési, bejelentési és ellenőrzési rendszerével biztosítja.
ADATTÁR (Evt. 38 - 39. §)
Az erdők adatainak, valamint a fenntartható erdőgazdálkodással kapcsolatos hatósági döntések, és a végrehajtott erdőgazdálkodási tevékenységek adatainak erdőrészlet szintű nyilvántartása céljából a miniszter Adattárat működtet, amelynek tartalmát az Evt. határozza meg.
ERDŐTERVEZÉS
Az Evt. 2017. évi átfogó módosításával az erdőtervezés korábbi rendszere is újra módosításra került.
1) 10 éves körzeti erdőtervezés
Erdőterv (Evt. 33. §)
Az erdészeti hatóság az erdőtervezési körzetekre vonatkozóan az Evt. végrehajtására kiadott jogszabályban foglalt ütemezés szerint tíz évenként körzeti erdőtervezést végez, és körzeti erdőtervezési eljárásban meghatározza az erdőtervet.
2) Erdőgazdálkodói terv
Az erdészeti hatóság a körzeti erdőtervezési eljárásban hozott döntését az erdőgazdálkodó, illetve az eljárás során nyilatkozatot tett tulajdonos (mint ügyfél) részére a határozat ügyfélre (erdőgazdálkodási tevékenységével vagy tulajdonával érintett erdőkre) vonatkozó részének megküldésével közli.
3) Éves erdőgazdálkodói tevékenység (Evt. 41 - 42. §)
Az erdőgazdálkodó az erdőtervben foglalt erdősítési, erdőnevelési és fakitermelési tevékenységet [az Evt. 41. § (2) bekezdésben foglalt kivételekkel], a tevékenység megkezdését legkésőbb 21 nappal megelőzően az erdészeti hatóság részére tett bejelentést követően végezhet.
Az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodási tevékenységeket feltételhez kötheti, korlátozhatja, súlyos vagy ismételt jogsértés esetén pedig megtiltja az Evt. 41. § (6) bekezdésben foglaltaknak megfelelően.
⁎⁎⁎
A VADGAZDÁLKODÁS TERVEZÉSI RENDSZERE
A korábbi vadgazdálkodás tervezési rendszer átalakításra került a vadászati törvényt (1996. évi LV. törvény, Vtv.) módosító 2015. évi CLXXXIII. törvénynek megfelelően az alábbiak szerint.
A Vtv. 41. §-a szerint a vadállomány és élőhelye védelmének, fennmaradásuk hosszú távon való biztosítása, a gazdálkodói érdek, továbbá a vadászterületen folytatott gazdálkodási tevékenységek közötti összhang megteremtése, védett természeti területen a természetvédelmi célok megvalósítása, továbbá a vadászati jog szakszerű gyakorlása, hasznosítása érdekében tervszerű vadgazdálkodási tevékenységet kell folytatni. A vadgazdálkodási tevékenység tervszerűségét tájegységi vadgazdálkodási terv, hosszú távú vadgazdálkodási üzemterv és éves vadgazdálkodási terv készítésével, valamint Országos Vadgazdálkodási Adattár fenntartásával, valamint az abban foglalt egyes adatok kötelező felhasználásával kell biztosítani.
ORSZÁGOS VADGAZDÁLKODÁSI ADATTÁR (Vtv. 48. §)
A vadgazdálkodás, a vad és élőhelye védelmének országos szintű szabályozása érdekében a miniszter Adattárat tart fenn és működtet, amelynek tartalmát a Vtv. 48. §-a határozza meg.
VADGAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS
1) Tájegységi vadgazdálkodási terv (Vtv. 42 - 43. §) –
hosszú távú állami vadgazdálkodási tervezés
A tájegységi vadgazdálkodási terv a Vtv.-ben foglalt célok megvalósítását szolgáló 20 évre szóló hosszú távú vadgazdálkodási előírás a vadgazdálkodási tájegységre. Tartalmát a Vtv. 43. §-a írja elő. (A tájegység a tervezés állandóságát biztosítja.) Tartalmazza többek között az egyes vadfajok szerint fenntartandó legkisebb vadlétszámot (törzsállomány), valamint az élőhelyet még nem veszélyeztető legmagasabb vadlétszámot, védett természeti területen a természet- és tájvédelmi előírásokat, továbbá a hosszú távú természetvédelmi célokat [43. § (1) bekezdés c), e), f) pont].
A tájegységi vadgazdálkodási tervek a korábbi 10 évre szóló körzeti vadgazdálkodási terveket váltották fel 2018-ban miniszteri rendeletekben.
Az új területi beosztás szerint 5 vadgazdálkodási tájon belül 52 vadgazdálkodási tájegység került kialakításra.
2) Vadgazdálkodási üzemterv (Vtv. 44 - 46. §) –
hosszú távú gazdálkodói tervezés
A vadászati jogot a vadászterületre vonatkozóan a tájegységi vadgazdálkodási terv alapján elkészített 20 évre szóló vadgazdálkodási üzemterv előírásai szerint lehet gyakorolni vagy hasznosítani. A vadgazdálkodási üzemterv elkészítéséről a tájegységi vadgazdálkodási tervnek az adott vadászterületre vonatkozó előírásai szerint a vadászatra jogosult köteles gondoskodni, és a jogosult felel a vadgazdálkodási üzemtervben foglaltak végrehajtásáért. A vadgazdálkodási üzemtervet a vadászati hatóság hagyja jóvá, tartalmát a Vtv. 45. §-a írja elő.
3) Éves vadgazdálkodási terv (Vtv. 47. §) –
éves gazdálkodói tervezés
A vadászatra jogosult a vadgazdálkodási üzemterv alapján köteles legkésőbb a tárgyév február hó 15-ig a vadászterület éves vadgazdálkodási tervét elkészíteni, és azt a vadászati hatósághoz jóváhagyás végett benyújtani. Az éves vadgazdálkodási terv tartalmát a Vtv. 47. §-a írja elő. Tartalmazza többek között vadfajonként az elejthető példányszámot.
⁎⁎⁎
A HALGAZDÁLKODÁS TERVEZÉSE
NEMZETI HALGAZDÁLKODÁSI ÉS HORGÁSZATI STRATÉGIA
A halgazdálkodási szakpolitikát kormányhatározattal közzétett Nemzeti Halgazdálkodási és Horgászati Stratégia (NHHS) tartalmazza.
ORSZÁGOS HALGAZDÁLKODÁSI ADATTÁR
A Hhvtv. 54. § (1) bekezdése szerint a miniszter a halállomány állapotának, mennyiségi és minőségi jellemzőinek, a halgazdálkodás folyamatainak és tendenciáinak figyelemmel kísérése és elemzése, valamint a halállomány és a hal élőhelyének védelme érdekében szükséges intézkedések megalapozása érdekében Országos Halgazdálkodási Adattárat működtet miniszteri rendeletben kijelölt szerv útján.
HALGAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS
Halgazdálkodási terv (Hhvtv. 49. §)
A halgazdálkodásra jogosult köteles 5 évre szóló halgazdálkodási tervet készíteni minden olyan nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre, amelyre területi jegyet ad ki, vagy amelyen haltermelést végez. A halgazdálkodási tervet a halgazdálkodási hatóság hagyja jóvá, tartalmát a Hhvtv. 49. § (3) bekezdése írja elő.
2019 © Dr. Temesi Géza
