Lopás/ok
A LOPÁSOK MINT TERMÉSZETI JELENSÉG
Kettős értelemben is célzatos a címben a természeti jelenség megjelölés: az emberi természetről és a természetről van ugyanis szó egymásra hatásukban. Célzatos szójáték tárgya is lehet a "lopások" szó: lopás ok, lopás sok, lopás sokk.
A tulajdonjogot illetően a római jogban többek között voltak:
1) isteni jog alá tartozó dolgok (res divini iuris) - ilyenek voltak a szent dolgok és a temetkezési hely,
2) emberi jog alá tartozó dolgok (res humani iuris) - amelyek lehettek
2.1) közdolgok (res publicae) és
2.2) magándolgok (res privata),
3) uratlan dolgok (res nullius) - például vad, madarak, halak.
A 2.1) emberi jog alá tartozó közdolgok tovább tagolódtak:
2.1.1) közösségi dolgok (állami, városi stb. tulajdonban) és
2.1.2) közhasználatú dolgok (res publico usui destinatae).
A dolog lehetett ingó (res mobiles) és ingatlan (res immobiles), mint ahogy az ma is van.
További részletezés nélkül a fentiek célja csupán a tulajdonjog összetettségének az érzékeltetése. A hatályos hazai jogban a következő alapvető dologi tulajdonformák léteznek:
1) állami tulajdon,
2) önkormányzati tulajdon,
3) magántulajdon,
4) vegyes tulajdon.
A római jogban uratlan jószágként szereplő vadon élő állatok (vad, madarak, halak) országunkban nagyrészt állami tulajdont képeznek (vadászható vad, védett madarak, természetes vízi halak). A növényzetet illetően pedig nem csak a termesztett növény, hanem a nem védett vadon termő növény és gomba is osztja a termőterület (földterület) tulajdonjogát.
Lopások a menüpont figyelemfelhívó címe. Egyszerűen szólva lopásokról van szó, mert ami nem a tiéd, az bizony a másé (szól a mondás), tehát ha valami nem a te jogos tulajdonod, az valaki másnak a tulajdona. Ami pedig a másé, ahhoz jogszerűen rendszerint vásárlással, ajándékozással vagy kölcsönzéssel lehet hozzájutni. Lopások - szójátékkal élve van belőle sok. Az év különböző időszakaiban ugyanis gyakori jelenség a lopás a természetben, mert rejti is a tolvajokat, akik gyakran másként hiszik és nevesítik tevékenységüket, többnyire gyűjtésnek. A gyűjtögető életmód azonban egyrészt az ősközösségre volt jellemző, de túl vagyunk már a szocialista közös tulajdonon is, másrészt többnyire jogsértő.
Ne lopj! - szól az egyik isteni parancsolat; mások tulajdonát ne kívánd! - hangzik a másik, mint valláserkölcsi alaptörvények.
Miről is van szó? Vadon termő gombáról, vadgyümölcsről, gyógynövényről, virágról, moháról, faanyagról, forrásvízről, agancsról, tojásról stb. Egyfelől valamennyinek van ugyanis tulajdonosa, másfelől a természetben védelem, mégpedig általános védelem vagy kiemelt oltalom alatt áll a terület is, és az érték is. Mindezt jogszabályok szabályozzák. Többféle alapvető jogsértés valósulhat meg a természetben, maradjunk azonban ezúton a lopás felőli megközelítésnél, ami lehet tulajdon elleni szabálysértés vagy vagyon elleni bűncselekmény.
1) Gomba, vadgyümölcs, gyógynövény illegális gyűjtéssel történő lopása
A nem védett gomba, vadgyümölcs, gyógynövény a termőterület tulajdonosának a tulajdonát képezi, ezért szedése, gyűjtése a tulajdonos által végzett vagy végeztetett tevékenységgel, vagy a terület tulajdonosának a hozzájárulásával, az általa meghatározott feltételekkel jogszerű, ellenkező esetben az jogsértőnek minősül. Kivételt képez ez alól a 2009. évi XXXVII. törvény (erdőtörvény, Evt.) és az 1996. évi LIII. törvény (természetvédelmi törvény, Tvt.) szabályozásai alapján a nem védett állami erdő. Állami tulajdonú területen a haszonvétel szempontjából a tulajdonos államot ebben a tekintetben a vagyonkezelő jeleníti meg, például állami erdőterületen az állami tulajdonú erdészeti zártkörű részvénytársaság.
De: az erdőtörvény vonatkozó szabályozása [Evt. 69. § (7) bekezdés] alapján az állam 100 %-os tulajdonában álló erdőben az erdőgazdálkodó köteles tűrni az egyéni szükségletet meg nem haladó gomba, vadgyümölcs, gyógynövény gyűjtését. Az egyéni szükséglet a 2 kg/fő/nap mennyiség, ami kereskedelmi forgalomba nem hozható. Az e feletti mennyiségben történő gyűjtéshez már az erdőgazdálkodó előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges. Mindez azt is jelenti, hogy a területtulajdonosi, vagyonkezelői, haszonvételi joggyakorlói hozzájárulás nélküli gyűjtés csak a nem védett állami erdőkben lehet legális azért, mert ott törvény a gyűjtés tűrésére kötelezi az állami erdőgazdálkodót. Ilyen területnek az ország teljes területének összesen és kerekítve csak 9 %-a, az összes termőterületnek pedig 11,5 %-a minősül.
A védett természeti területen, így a védett állami erdőben is a gyűjtéshez a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges, ami alól felmentést a természetvédelmi kezelési terv adhat a gyűjtés meghatározott feltételekkel való lehetővé tételével. Ilyen hatósági engedély vagy természetvédelmi kezelési tervben meghatározott szabályozás figyelembe vétele után következik a gyűjtés tűrésére vonatkozó törvényi szabály, illetve a tulajdonosi, vagyonkezelői, haszonvételi joggyakorlói írásbeli hozzájárulás.
A védett gomba és növény állami tulajdont képez, gyűjtése természetvédelmi hatósági engedélyhez kötött védett természeti területen kívül is.
Az élet nem a fentiekben vázolt szabályoknak megfelelően zajlik. Lopják a gombát, a gyógynövényt és a vadgyümölcsöt egyaránt, erdőn-mezőn, szezonjában és (ellen)őrzés hiányában nem ritkán hajnaltól napestig.
2) Erdőből elhalt fekvő fa, gally, toboz, díszítőlomb, moha, avar, humusz lopása
Erdőben tilos élő fáról és cserjéről gallyat, díszítőlombot, mohát gyűjteni [Evt. 61. § (1) bekezdés c) pont], ugyancsak tilos erdőben az erdei avar vagy a talaj humuszos termőrétegének összegyűjtése és elszállítása [Evt. 63. § (3) bekezdés]. A mihez tartás végett erdei haszonvételnek minősül az Evt. 68. § d) pontja szerint az elhalt fekvő fa és gally gyűjtése, illetve elhalt száraz ág nyesése, az e) pont szerint a kidöntött fáról történő gally, toboz és díszítőlomb gyűjtése, a g) pont szerint pedig többek között a fű kaszálása. Az erdei haszonvételeket az erdőgazdálkodó gyakorolhatja az Evt.-ben meghatározott feltételekkel.
A fentiek szerinti tiltott tevékenységet elkövetőkre az erdészeti hatóság erdővédelmi bírságot szab ki, amellett megvalósulhat a lopás bűncselekménye is. Az erdei haszonvételek illegális gyakorlása pedig ugyancsak lopás, 50.000 Ft értékhatárt meghaladva bűncselekmény.
Utóbbira lássuk példaként a moha-problémát! Arról vannak információk a világhálón, hogy a moha gyűjtése 2 kg mennyiségig megengedett, ezért ne legyen mohó a mohás, mert e mennyiség felett jogsértést követ el. Ismét egy példa arra, hogy sok ostobaság és félrevezető információ van az interneten. Az igazság ugyanis a következő.
A védett moha állami tulajdont képez, gyűjtéséhez a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. A nem védett moha a terület tulajdonosának a tulajdona, a mások általi gyűjtéshez a tulajdonos (vagyonkezelő) hozzájárulása kell.
A moha gyűjtését erdei élő fáról az Evt. 61. (1) bekezdés c) pontja tiltja, tehát az az erdőgazdálkodó mint vagyonkezelő, vagy a haszonvételi joggyakorló számára is tiltott. A mohára nem vonatkozik az Evt. 69. § (7) bekezdése (lásd előbb), ezért bármilyen mennyiség gyűjtése állami erdőterületen is vagyonkezelői (erdőgazdálkodói) előzetes írásbeli hozzájáruláshoz kötött.
3) Erdei faanyag lopása
A falopás ősi tevékenység a hazai erdőkben is. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 370. §-a rendelkezik a lopás bűncselekményéről, kivonatosan a következőként:
370. § (1) Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el.
(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a lopást kisebb értékre, vagy b) a szabálysértési értékre elkövetett lopást bi) erdőben jogellenes fakivágással követik el. A kisebb érték 50.001 - 500.000 Ft közötti értéket jelent.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a lopást nagyobb értékre, (4) … egytől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha jelentős értékre követik el stb. Nagyobb érték az 500.001 - 5.000.000 Ft, jelentős érték az 5.000.001 - 50.000.000 Ft.
Fontos tudnivaló tehát, hogy amennyiben erdőben jogellenes fakivágással követik el a lopást, abban az esetben már a szabálysértési értékre elkövetett lopás (50.000 Ft érték alatt) is bűncselekmény, vétség. Egyébként a falopás bűncselekménye 50.001 Ft-t értéktől kezdődik.
Évente még mindig sok fát lopnak a hazai erdőkből.
4) Forrásvíz elhordás
Az ingatlan határain belül keletkező és ott befogadóba torkolló vízfolyások (vízforrás), az ingatlan határain belüli természetes állóvizek (tó, holtág), ha nincsenek közvetlen kapcsolatban más ingatlanon elhelyezkedő vizekkel, az ingatlanra lehulló és ott maradó csapadékvíz az ingatlan tulajdonosának tulajdonát képezi. …
Az 5 l/perc vízhozamot tartósan meghaladó források ex lege védett természeti területnek, természeti emléknek minősülnek [Tvt. 23. § (3) bekezdés b) pont és 28. § (5) bekezdés].
Az Evt. 69. § (7) bekezdése szerint: ha jogszabály másként nem rendelkezik, az állam 100 %-os tulajdonában álló erdőben az erdőgazdálkodó köteles tűrni az egyéni szükségletet meg nem haladó forrásvíz elhordását.
Másutt a forrásvíz elhordása lopásnak minősül.
5) Agancs illegális gyűjtéssel történő lopása
A gímszarvas, a dámszarvas és az őz hullatott agancsának gyűjtése a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (Vtv.) alapján a vadászati jog része, a vadászati jogot pedig az adott vadászterület vadászatra jogosultja gyakorolja és hasznosítja [lásd Vtv. 2. § d) pont, 3 – 4. §, 9. § (2) és (3) bekezdés]. A gímbika február elejétől áprilisig, a gyenge bika májusban veti el agancsát, a dámbika áprilisban, az őzbak pedig ősszel.
A hullatott agancs tehát a vadászatra jogosult tulajdona, annak más általi jogosulatlan gyűjtése lopásnak minősül. A hullatott agancs akkor is a vadászatra jogosult tulajdona, ha a fellelés helye nem vadászterület. Ilyen esetben a legközelebbi vadászterület vadászatra jogosultja a tulajdonos.
A hullatott agancs nem a vadászatra jogosult általi gyűjtése tulajdon elleni szabálysértés vagy vagyon elleni bűncselekmény, értéktől függően. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabstv.) 177. § (1) bekezdése tartalmazza a lopás és a jogtalan elsajátítás szabálysértését, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 370. § pedig a lopás bűncselekményét. Utóbbi kisebb érték esetén vétségnek, nagyobb érték esetén bűntettnek minősül. A vadászterületen kívül talált agancs eltulajdonítása is a lopás, vagy a jogtalan elsajátítás szabálysértését vagy bűncselekményét valósítja meg. 1 kg agancs 10.000 - 20.000 Ft értéket jelent a feketepiacon.
Amennyiben a lopott, talált agancs értékesítésre kerül, úgy a Szabs.tv.-be vagy a Büntető Törvénykönyvbe ütköző más szabálysértés illetve bűncselekmény is megvalósulhat, beleértve az orgazdaságot is.
Az agancsozók gyakran megzavarják a vadat az agancshullatás időszakában, hogy menekülve elvesse az agancsot, ami pedig a vad nyugalmát zavarja a vadászterületen.
A Vtv. 28. § (2) – (3) bek. előírja, hogy a vadászaton kívül a vad nyugalmát mindenki köteles megóvni, a vad védelme érdekében tilos a vad búvó-, lakó-, és táplálkozási, valamint szaporodási helyét zavarni. Aki pedig a vadat tiltott módon zaklatja, vadvédelmi bírságot köteles fizetni [Vtv. 84. § (1) f) pont]. A vadvédelmi bírságot a vadászati hatóság szabja ki, amelynek legkisebb összege 50.000 Ft.
6) Tojáslopás
Vadászható szárnyas vad és védett vagy fokozottan védett madarak tojásainak lopása is előfordul a természetben.
A szárnyas vad és tojása is állami tulajdont képez. A Vtv. 2. § d) pontja szerint a vadászható szárnyas vad tojásának gyűjtése a vadászati jog része, és a jogszerűen gyűjtött tojás a Vtv. 9. § (2) bekezdése alapján a vadászatra jogosult tulajdonába kerül. A jogszerűtlen gyűjtés lopás, legyen szó akár a fácán, akár a tőkés réce, a nyári lúd az örvös galamb vagy más szárnyas apróvad tojásáról.
A védett vagy fokozottan védett madarak állami tulajdonban állnak, természetvédelmi kezelőjük a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság. Pénzben kifejezett természetvédelmi értéke a madár egyedének van. A Tvt. 4. § p) pontja szerint egyed az élő szervezet, annak valamennyi fejlődési szakasza, alakja, állapota és származéka …., tehát a védett vagy fokozottan védett madár tojása is védett vagy fokozottan védett a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 2. számú mellékletében a fajra meghatározott természetvédelmi értékkel. A Btk. 242. §-a értelmében a természetkárosítás bűncselekményét követi el, aki fokozottan védett élő szervezet egyedét, vagy védett élő szervezet egyedeit, amennyiben azok együttes értéke eléri a 100.000 Ft-ot: jogellenesen megszerzi, tartja, forgalomba hozza, az ország területére behozza, onnan kiviszi, azon átszállítja, azzal kereskedik, illetve azt károsítja vagy elpusztítja. Élenjáró egyik példaként szolgálhat a kerecsensólyom, amelynek pénzben kifejezett értéke 1.000.000 Ft/egyed, vagy a vándorsólyom 500.000 Ft/egyed értékkel. Elegendő azonban az 50.000 Ft/egyed értékű madárfaj 2 tojásának a jogellenes megszerzése, tartása, forgalomba hozatala stb. is a bűncselekményhez.
7) Orvul
Az orvul, orv módon jelentése: alattomosan, lopva, titkon, zsivány módon, tehát a szó a lopva jelentéssel a nyelvi eredetét illetően is kapcsolódik a lopás témaköréhez. A jogban pedig az orvvadászat és az orvhalászat jelenik meg a természettel összefüggő bűncselekmények között.
A Btk. 245. §-a szerint orvvadászatot (bűntett) az követ el, aki
vadászterületen vadászatra való jogosultság nélkül, illetve idegen vadászterületen vadászként engedély nélkül vad elejtésére vagy elfogására irányuló tevékenységet végez,
a vadfaj valamennyi egyedére kiterjedő vadászati tilalmi idő hatálya alá eső vadfaj egyedét ejti vagy fogja el,
tiltott vadászati eszközzel, tiltott vadászati módon vagy kíméleti területen vad, illetve fokozottan védett vagy védett gerinces állat elejtésére vagy elfogására irányuló tevékenységet végez.
A Btk. 246. §-a szerint orvhalászatot (vétség) az követ el, aki
jogosulatlanul halászhálóval vagy más halászati eszközzel – a horgászatot kivéve – halfogásra irányuló tevékenységet végez,
tiltott eszközzel, tiltott módon vagy kíméleti területen halfogásra irányuló tevékenységet végez.
Fentiekből következik, hogy az orvvadászat és az orvhalászat nem feltétlenül jelentik a vad, a védett gerinces állat, illetve a hal elejtését, elfogását, illetve kifogását, ugyancsak nem feltétlenül jelentik a jogellenes eltulajdonításukat.
Amennyiben a jogellenes eltulajdonítás is megtörténik, úgy az orvvadászat vagy az orvhalászat mellett fennáll értéktől függően a lopás szabálysértése vagy bűncselekménye (vétsége vagy bűntette) is. Mind a vadászható vad (a zárttéri vadtartó létesítmény lehetséges kivételével), mind a védett gerinces állat, mind a halgazdálkodási vízterületeken élő halállomány esetében állami tulajdonról van szó.
8) Lopások, vagyis a lopás oka
A lopások, vagyis a különböző lopások oka a természetben többféle lehet, amelyeknek öt főbb csoportja különböztethető meg, az okcsoportok egymás közötti kombinációival.
1. Ismerethiányok, téves ismeretek, tudatlanság.
2. Anyagi javak hiánya (szegénység).
3. Természetből származó anyagi javak megszerzésének igénye.
4. Pszichológiai jellegű problémák (haszonvágy, kalandvágy, sport, beidegződés).
5. Helytelen információk átvétele, és az emberi természetből fakadó egyéb okok.
2019. október © Dr. Temesi Géza
