ERDŐKÓSTOLÓ - GOMBÁSZ - GYÓGYFÜVES

Van az interneten erdőkóstoló weboldal, füves gyűjtőhálózat, meg erdőt-mezőt gombásztató honlap gyűjtögetésre motiválással, terepgyakorlatokkal, üzlettel. Ha hallgatunk rájuk, akkor kóstolgatjuk, gyűjtjük a másét, a gyógynövényt, a vadgyümölcsöt, a gombát, vagy ami kell, idegen tulajdonon. Az állami tulajdonon pedig azzal a téveszmével szedünk−veszünk−gyűjtünk, hogy „az állami tulajdon az állampolgároké”. Az internetes sok ostobaságba ez is belefér, de ezzel nem csak tudatlanságot osztogatnak, hanem lopkodásra biztatgatnak. Kivéve persze ha nem, mert csupán étvágyat keltenek, botanizálnak, mikológizálnak a világhálón.

Legrosszabb a félművelt ember, szólt valaha a mondás. Amikor tájékozatlan diplomások hirdetik a hamis igét azzal, hogy az erdei gyümölcs begyűjthető csemege, a gyógynövény gyógyít, a gomba meg csak mérgező ne legyen, a tulajdon legfeljebb mellesleg lehet érdekes valahol a lap alján. A gombavizsgálás intézménye alapvetően a gomba mérgező voltát ellenőrzi. A gomba-szakellenőri feladatokat a többször módosított 107/2011. (XI. 10.) VM rendelet írja elő. A gyógynövényekre vonatkozó rendelet pedig csupán a gyógynövényeket tartalmazza a kiszerelési egységekkel. Lássuk hát sorjában a mai magyar jogi valóságot!

Nincs már ősközösség, és szocialista közös tulajdon sem. Az állam nem egyenlő a társadalommal, össztársadalmi tulajdon sincs. Minden valakinek a tulajdona [vagy res nullius (uratlan dolog) a római jogban meg egyes országokban].

1. Első tehát a tulajdon. A tulajdonjog a legteljesebb dologi jog, a legfőbb hatalom a dolog fölött. Magában foglalja a birtoklás, a használat, a hasznosítás (gyümölcsöztetés), hasznok szedése, birtokvédelem, rendelkezés stb. jogát [lásd 2013. évi V. törvény (Ptk.), Ötödik Könyv]. Van állami tulajdon, helyi önkormányzati tulajdon, magántulajdon, közösségi tulajdon. Az állami tulajdon nem társadalmi tulajdon, mert az utóbbi a szocialista-kommunista közösségi társadalomnak volt az alapja. Az állami erdő, az állami mező, a védett természeti érték (növény, állat, gomba, ásvány, barlang) és a vad is állami tulajdon, az államot a tulajdonosi joggyakorló, illetve a vagyonkezelő jeleníti meg e vonatkozásban, nem az állampolgár (sem az EU-s polgár).

2. Második szempont a megkívánt természeti érték természetvédelmi oltalma (általános védelem vagy kiemelt oltalom). A természeti értékre az 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) II. Része, védett természeti értékre a Tvt. III. Része állapít meg előírásokat, korlátozásokat, tilalmakat. A kiemelt természetvédelmi oltalom alatt nem álló természeti érték a terület tulajdonosáé, a védett természeti érték az államé, tehát egyik sem az erdőt-mezőt járó turistáké, természetjáróké.

3. Harmadik szempont a természeti érték előfordulási területének a természetvédelmi oltalma (általános védelem vagy kiemelt oltalom). Természeti területre a Tvt. II. Része, védett természeti területre a Tvt. III. Része állapít meg törvényi előírásokat, korlátozásokat, tilalmakat. Védett természeti területen a nem védett természeti érték gyűjtésére is természetvédelmi hatósági engedély kell, aztán jön a tulajdon kérdése. Van azonban kivétel. A védett természeti terület természetvédelmi kezelési terve ugyanis meghatározhatja a folytatható gyűjtés feltételeit, amelyek teljesítése a hatósági engedély beszerzése alól mentesít.

4. Negyedszer: aki tenni−venni−szedni szándékozik a természetben, nagyon egyszerű tehát a kiindulási jogi alap, a jogi abc.

a) A saját tulajdonú természeti területre is jogszabályok vonatkoznak, de ami nem a tiéd, az bizony ráadásul a másé. Másnak a tulajdonát pedig ne szedd, ne vedd, ne kóstolgasd, csak ha megkínál a tulajdonos!

b) Ha védett természeti területről van szó, vagy védett természeti értékről bárhol, akkor még nehezebb az illegális potyázó helyzete a törvényi korlátozás vagy tiltás és a hatósági hatáskör miatt.

c) 100 %-ban állami tulajdonú erdőben egyéni szükségletre szabad, de csak a nem védett erdőben, így kóstolásra, fűre−fára−gombára (de nem a piacra) marad a hazai erdők legfeljebb egyharmada.

d) A jogszabályok nem kellő ismerete nem mentesít a felelősség alól, és ha hirdeted is a nem kellő ismeretedet, még kevésbé mentesülsz.

5. Hát ezen axiómák ismerete után lehet arról hirdetni az igét, hogy ha és amennyiben, de csak akkor, és akkor is csak kíméletesen, ahogy a tulajdonos a pénzedért, és a hatóság a természetben engedélyezi. Ne üljél fordítva a lovon, és más kertjét, földjét, mezejét, erdejét, szőlőjét ne kívánjad, csak ha kínálja, akkor szedegess és kóstolgass!

6. Az állami erdő sem az állampolgároké. Állampolgár bírhat sokféle magántulajdonnal, erdővel is, de az állami tulajdon az államé. Össznépi, össztársadalmi, szocialista közös már nincs unokáknak sem. Nemzeti vagyon, kincstári vagyon viszont van, ami nem közpréda, bízzuk a vagyonkezelőre, állami erdő esetén az erdőgazdálkodó (állami tulajdonú) erdészeti zrt.-re.

7. Legális tehát a gomba, gyógynövény, vadgyümölcs gyűjtése, szedése, ha az a terület tulajdonosának, vagyonkezelőjének, jogszerű használójának az írásbeli hozzájárulásával történik, aminek a konkrét gazdálkodási szabályozásnak megfelelő ára van.

Ne legyenek a Bükk-hegység lankái füvesek illegális gyógynövény-gyűjtő területe, ne legyenek erdeink az őszi tűzifa-begyűjtőké vagy agancsgyűjtő vadzargatóké, védett természeti területeink se a kalandvágyó terepbringásoké és szemetelőké.

Elhagyott telkek, földutak… − írják a gyűjtögetők a blogjukon. Ha elhagyják a házat, telket, akkor se bontsd le, ne költözz be, ne hordd el a téglát, de a galagonyát, meggyet se. Az elhagyott telek, földút is a tulajdonosáé, akkor is, ha éppen elhagyta.

Ha pedig arra jársz, előtte tanulmányoznod kellene a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) Ötödik könyvét is, a XXXIII. Fejezetet a szolgalmi jogról, ha dologra is lelsz, akkor a XVII. Fejezetet a találásról. Még érdekesebb lehet a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabstv.) 177. § (1) bekezdése a lopásról és a 243. § (1) bekezdés az erdei haszonvételek jogosulatlan gyakorlásáról, ugyancsak a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) lopásról szóló 370. § (1) bekezdése, vagy a jogtalan elsajátításról szóló 378. § (1) bekezdése.

Nincs akadálya annak, hogy az erdőt-mezőt kóstolgatni szeretők saját területet birtokoljanak és azon üzleteljenek, de annak sem, hogy gyógynövényeket termesszenek a telkükön, mint ahogy például medvehagymát már termelnek valahol az országban.

Az erdőnkben, mezőnkön, rétünkön, földünkön titkos gomba- vagy ezernyijófű és vadgyümölcs lelőhelyetek pedig ne legyen, mert a szarka meg a szajkó elárul, és fülön csípünk benneteket a lopáson, erdőkóstoló – gombász – füves, gyűjtögető és gyűjtést szervezgető emberek.

Főbb vonatkozó jogszabályok:

1996. évi LIII. törvény a természet védelméről (Tvt.)
81/2003. (XII. 23.) ESzCsM rendelet a közvetlen lakossági fogyasztásra szánt hagyományos gyógynövény-drogokról és azok kiskereskedelemben szokásos kiszerelési egységeiről
107/2011. (XI. 10.) VM rendelet az étkezési célra forgalomba kerülő vadon termett gombák gyűjtéséről, feldolgozásáról, forgalomba hozataláról
2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról (Evt.)
2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről (Szabstv.)
2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről (Btk.)
2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.)
2013. évi CXXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról

ERDŐTÖRVÉNY

Az erdők védelmét biztosító és az erdőgazdálkodást szabályozó törvény a 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról (erdőtörvény, Evt.). 2017-ben átfogó erdőtörvény módosítás történt, a módosítások nagyrészt szeptember 1-jétől lépnek hatályba.

A módosított Evt. 68. §-a szerint erdei haszonvételnek minősül:

• a fakitermelés,
• az erdészeti szaporítóanyag gyűjtése,
• a vadászati jog gyakorlása vagy hasznosítása [erdőterületen, lásd még 1996. évi LV. törvény (Vtv.)],
• az elhalt fekvő fa és gally gyűjtése, az elhalt száraz ág nyesése,
• a kidöntött fáról történő gally, toboz és díszítőlomb gyűjtése,
• a gomba, vadgyümölcs, virág, gyógynövény gyűjtése,
• a bot, nád, sás, gyékény termelése és fű kaszálása,
• a méhészeti tevékenység,
• a fenyőgyanta gyűjtése,
• cserje kitermelése, élő és elhalt cserjék hajtásainak gyűjtése,
• az erdei legeltetés,
• az erdő közjóléti szolgáltatásainak üzleti célú hasznosítása és
• az erdei forrásvíz hasznosítása.

Mindezek az erdőgazdálkodót illetik állami és magántulajdonú erdőben egyaránt, illetve a haszonvételek gyakorlásának feltételeit, amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, az erdőgazdálkodó jogosult meghatározni.

Az Evt. 69. § (7) bekezdése annyiban korlátozza az erdőgazdálkodó jogait, hogy kimondja:

ha jogszabály másként nem rendelkezik, az állam 100 %-os tulajdonában álló erdőben (megjegyzés: más erdőben nem!) az erdőgazdálkodó köteles tűrni az egyéni szükségletet meg nem haladó mennyiségű gomba, vadgyümölcs, gyógynövény gyűjtését, valamint forrásvíz elhordását.

Védett természeti területre azonban a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) másként rendelkezik, az Evt. 4. § (3) bekezdése szerint pedig védett természeti területen levő erdő esetén az Evt. rendelkezéseit a Tvt.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A Tvt. 38. § (1) bekezdése szerint minden gyűjtéshez a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges.

A földalatti gomba gyűjtését a módosított erdőtörvény 76/A. és 76/B. §-ai és végrehajtási rendelet [24/2012. (III. 19.) VM rendelet] szabályozzák, amelyek a gyűjtés erdőgazdálkodói hozzájáruláshoz való kötése mellett az erdészeti hatósághoz korlátozási, tiltási, nyilvántartási hatásköröket rendel.

Vonatkozó jogszabályok:

2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról (Evt.)

61/2017. (XII. 21.) FM rendelet az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról

24/2012. (III. 19.) VM rendelet a földalatti gombák gyűjtéséről

1996. évi LIII. törvény a természet védelméről (Tvt.)

1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról (Vtv.)

Eredeti írás kelte: 2017. december © Dr. Temesi Géza